Agro Napló • 2026. szeptember 30. 12:01
Magyarországon a háztartások évente fejenként átlagosan 62 kilogramm élelmiszert dobnak ki, pedig a hulladék jelentős része megelőzhető lenne. A pazarlás világszerte súlyos probléma, a megtermelt élelmiszerek mintegy harmada elvész, miközben százmilliók nem jutnak elegendő táplálékhoz - írja az Agrárszektor.
Európában évente hozzávetőleg 60 millió tonna élelmiszer válik hulladékká, ami fejenként mintegy 130 kilogrammot jelent. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban 55 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Az ENSZ adatai szerint világszerte csaknem 800 millióan küzdenek alultápláltsággal, ezért a veszteségek visszaszorítása gazdasági és társadalmi szempontból is sürgető feladat.
A probléma a szegényebb országokat is sújtja, a kiváltó okok azonban térségenként eltérőek. A fejlődő államokban leggyakrabban a hiányos mezőgazdasági infrastruktúra, valamint a tárolási és szállítási nehézségek miatt romlik meg az áru, még mielőtt a boltokba kerülne. A fejlett gazdaságokban ezzel szemben az élelmiszer-hulladék mintegy fele a háztartásokban keletkezik, de számottevő mennyiség származik a vendéglátásból is. A jelenség hátterében a túlvásárlás, a szakszerűtlen tárolás és a tudatosság hiánya áll.
Jelentős mennyiségű élelmiszer végzi a szemétben a csomagoláson látható dátumok félreértése miatt. A "minőségét megőrzi" és a "fogyasztható" jelölés ugyanis merőben mást takar. A minőségmegőrzési idő lejárta után a megfelelően tárolt, sértetlen csomagolású termék még biztonsággal fogyasztható lehet. A fogyaszthatósági idő ezzel szemben szigorú élelmiszer-biztonsági korlátot jelent, amelynek eltelte után a terméket tilos megenni.
A pazarlás visszaszorításához egyértelműbb jelölésekre és átfogó tájékoztatásra van szükség. Az élelmiszer-adományozás fellendítése szintén érdemi segítség lehet, például a felajánlások áfamentességével és a felelősen eljáró vállalkozások ösztönzésével. A gazdasági és jogi eszközök ugyanakkor kizárólag a vásárlási és étkezési szokások átalakulásával együtt érhetnek el tartós eredményt.
Az intézményi étkeztetés terén is tetemes a veszteség. Az Egyesült Államok iskoláiban évente 7,5 milliárd adag ételt szolgálnak fel, miközben mintegy 530 ezer tonna szilárd étel és 170 millió liter tej végzi a hulladékban. Ennek becsült költsége eléri az évi 1,7 milliárd dollárt. A folyamathoz köthető szén-dioxid-kibocsátás ráadásul több mint 400 ezer személyautó éves környezetterhelésének felel meg.
A WWF Food Waste Warriors programja gyakorlati módszerekkel és oktatási anyagokkal támogatja az oktatási intézményeket. A kezdeményezés az élelmiszer-hulladék pontos mérését, a megmaradt ételek szétosztását célzó csereasztalok felállítását, valamint a helyi komposztálási programok elindítását ösztönzi. Ezen megoldások alkalmazásával az iskolák akár 70 százalékkal is mérsékelhetik a pazarlást.
Magyarországon a háztartási hulladékok között kiugróan magas arányt képviselnek a készételek, amelyekből személyenként évi 11,8 kilogramm vész kárba. Ezt a háztartási szintű hazai mutatót azonban nem szabad közvetlenül összevetni az európai adattal, utóbbi ugyanis a teljes ellátási lánc veszteségeit összesíti.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja a tudatos konyhai szokások kialakításában nyújt segítséget. Útmutatójuk rávilágít, miként csökkenthető a hulladék heti menütervezéssel, a lejárathoz közeli alapanyagok időben történő felhasználásával és az ételmaradékok kreatív újrahasznosításával. A szakszerű tárolás és fagyasztás szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb élelem és pénz landoljon a kukában.