Agro Napló • 2026. szeptember 23. 14:54
Az előzetes becslések szerint 600–800 milliárd forintos veszteséget okozhat a 2026-os aszály a magyar mezőgazdaságban. A rendkívüli szárazság miatt mindössze 1,5 millió tonna kukorica teremhet, ezért a hazai igények kielégítéséhez ugyanekkora mennyiség behozatalára lehet szükség - írja az Agrárszektor.
Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy 2026 minden idők legsúlyosabb éve a hazai agrárium számára. Közlése szerint a csapadékhiány már a 2022-es történelmi aszály idején tapasztalt szintet is meghaladta. A vízügyi hatóság adataira hivatkozva mintegy 600 milliméteres országos csapadékhiányról számolt be, ami egy átlagos év teljes csapadékmennyiségének felel meg.
A szántóföldi növénytermesztésben 600 milliárd forintra becsülik a veszteséget, az állattenyésztéssel és más ágazatokkal együtt pedig a kár megközelítheti a 800 milliárd forintot. Az államtitkár szerint a gazdák jelentős része veszteséggel zárhatja az évet, és sok termelőnél már a gazdaság fennmaradása is veszélybe került.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta, hogy a termelők 2022 óta igyekeznek alkalmazkodni a szárazabb időjáráshoz. Idén 780 ezer hektáron vetettek a kukoricánál szárazságtűrőbb napraforgót, ám a rendkívüli aszály ezt a kultúrát is megviselte. A várható termésátlag mindössze 1,6 tonna hektáronként. A betakarítás már 80 százaléknál tart, miközben öt-hat évvel ezelőtt a munkálatok még csak szeptember közepén kezdődtek el.
Kukoricát tavasszal 589 ezer hektáron vetettek, de a nyári forróság és szárazság miatt szemeskukoricát várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról lehet majd betakarítani. A hektáronkénti átlaghozamot 3 tonnára becsülik, így a teljes termés nagyjából 1,5 millió tonna lehet. Ez a mennyiség a hazai felhasználási igénynek mindössze a felét fedezi.
A hiány pótlására az agrártárca Lengyelországgal és Romániával egyeztet. Molnár János szerint ezekben az országokban elérhető kukoricakészletek vannak, Románia keleti részén pedig az elmúlt évek átlagánál jobb termés várható. A tárgyalások célja az adminisztrációs terhek és a behozatali költségek mérséklése. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormányzat elsősorban a magyar kukorica felhasználását szeretné ösztönözni.
Petőházi Tamás szerint a gyenge termés nemcsak Magyarországon okoz gondot, és a szűkülő kínálat jelentős áremelkedést indíthat el. Az Európai Uniónak várhatóan 26 millió tonna kukorica importjára lesz szüksége, a drágulást pedig a növekvő szállítási költségek is erősíthetik. Az árpa tonnánkénti ára a szezon eleji 52–55 ezer forintról 70 ezer forint fölé ugrott, a búzáé 85 ezer forint körül mozog, az új termésű kukoricáé pedig meghaladja a 90 ezer forintot. A GOSZ elnöke úgy kalkulál, hogy a 3 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett a 100 ezer forint körüli értékesítési ár tudná fedezni a felmerült költségeket.
Mindeközben megkezdődtek az őszi vetések. A gazdák jelenleg 146 ezer hektáron terveznek őszi káposztarepcét vetni, az őszi kalászosok területe pedig mintegy 150 ezer hektárral bővülhet, elsősorban az árpa javára. Petőházi Tamás hozzátette, hogy a kedvezőbb tavaszi kilátásokhoz február végéig legalább 350 milliméter csapadékra lenne szükség.
A minisztériumban jelenleg az utolsó simításokat végzik Magyarország új agrárstratégiáján, amelyet a tervek szerint a következő hetekben mutatnak be. Molnár János közlése alapján a fő cél a termelés hosszú távú jövedelmezőségének növelése. Kiemelt szempont továbbá, hogy a hazai alapanyagokat minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel, és a késztermékek közvetlenül a magyar fogyasztókhoz jussanak el.