Agro Napló • 2026. szeptember 21. 15:32
A hazai agráriumot sújtó folyamatos kihívások - a szélsőséges időjárástól a piaci árzuhanásokig - már nem átmeneti zavarok, hanem egy végleges, rendszerszintű átalakulás jelei. Az ágazat jövőjének kulcsa, hogy a szereplők felhagyjanak a rövid távú tűzoltással, és felismerjék, hogy a régi módszerek nem működnek többé, így a túléléshez és a fejlődéshez azonnali technológiai beruházásokra, hosszú távú stratégiára és szoros ágazati együttműködésre van szükség - erről beszélt Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója az Agrárszektor Metszet rovatában.
Évek óta szinte futószalagon érkeznek a kihívások a mezőgazdaságban, hiszen aszályok, tavaszi fagyok, jégkárok, járványok, elszálló energiaárak és finanszírozási bizonytalanságok teszik próbára a gazdálkodókat. Ha ezeket a mozaikdarabokat összerakjuk, egyértelművé válik, hogy már nem elkülönülő eseményekről van szó. A világ, amelyben az elmúlt évtizedekben gazdálkodtunk, végérvényesen megváltozott. A legnagyobb veszély most az, ha a fókusz leszűkül a rövid távú túlélésre, a következő szezon áraira vagy a legújabb támogatási konstrukciókra, és abban a hamis illúzióban ringatjuk magunkat, hogy hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba - figyelmeztetett Szabó István.
A szakember szerint felesleges a válság végét várni, ehelyett az új helyzethez kell alkalmazkodni. Egyértelmű jövőkép és stratégia nélkül lehetetlen irányt találni a jelenlegi bizonytalanságban. Ez a stratégia nem egy fióknak készülő dokumentum, hanem tudatos döntés arról, hogy mikor kell beruházni, növekedni vagy éppen átalakulni. Végső soron ugyanis nem az időjárás vagy a piaci árak döntik el az agrárium jövőjét, hanem az, hogy a szereplők felismerik-e a változást, és van-e bátorságuk lépni. Ahogy a mondás tartja, a realista ember nem a szélre panaszkodik, hanem beállítja a vitorlát.
Különösen igaz ez a klímaváltozásra, amely 2026-ra már régen nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem a mindennapok kíméletlen valósága. A hazai szántóföldi növénytermesztés jelentős része olyan körülmények között zajlik, amelyekre sem a talajok, sem a korábbi technológiák nincsenek felkészülve. Az aszályokkal való tartós együttélés, a vízvisszatartás, a talajvédelem, a precíziós technológiák és az adatalapú döntéshozatal ma már nem versenyelőnyt jelentenek, hanem a puszta fennmaradás feltételei. Ezzel párhuzamosan az állattenyésztés, különösen a sertés- és a tejágazat is súlyos nyomás alatt áll a nemzetközi áringadozások, a keresletcsökkenés és a növekvő költségek miatt, ami sok gazdaság jövedelemtermelő képességét hosszú távon is rontja - tette hozzá az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Szabó István szerint ebben a kiélezett helyzetben a legkockázatosabb döntés a fejlesztések elhalasztása. A technológiai váltás elkerülhetetlensége, a klímakockázatok növekedése és a szigorodó finanszírozási követelmények a piaci koncentráció irányába tolják az ágazatot. Ez nem értékítélet, hanem gazdasági realitás, hiszen azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak méretgazdaságosan működni vagy innoválni, kiszorulhatnak a piacról. Vízgazdálkodási fejlesztések, klímatűrő fajták és energiahatékonysági beruházások nélkül a gazdálkodók teljesen kiszolgáltatják magukat azoknak a folyamatoknak, amelyeket sem befolyásolni, sem előre jelezni nem tudnak - emelte ki a szakember.
Mint mondta, ezt a gigantikus átalakulást azonban egyetlen szereplő sem képes egyedül végigcsinálni. A jövő válságálló mezőgazdasága csak úgy építhető fel, ha az állam kiszámítható szabályozással és támogatással irányt mutat, a finanszírozók a jövő beruházásait biztosító konstrukciókat kínálnak, a gazdálkodók pedig nyitnak az innováció felé. Újabb aszályok és piaci mélypontok biztosan jönnek még. A feladat most az, hogy meglegyen a stratégia, amely kijelöli a célt, a beruházás, amely megadja az eszközt, és az együttműködés, amely biztosítja a hátteret a sikeres úthoz - húzta alá Szabó István.