Agro Napló • 2026. szeptember 16. 16:14
A fenntarthatóság és az ESG-szempontok érvényesítése ma már nem csupán hangzatos vállalás, hanem a piaci talpon maradás és a banki finanszírozás alapvető feltétele az agráriumban. A korábbi zöld törekvések helyét átvették az adatokkal alátámasztott, auditált folyamatok, amelyek hiányában a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek nemcsak vevőket veszíthetnek, hanem a fejlesztési forrásoktól is egyre inkább eleshetnek - írta meg az Agrárszektor.
Az ESG Club Hungary és az UBM által Budapesten megrendezett szakmai eseményen egyértelművé vált, hogy a környezettudatosság az agrárágazatban a hatékonyságot és a versenyképességet szolgálja. Ez a szemléletváltás a banki döntéshozatalban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg. Cserép András, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője rávilágított arra, hogy a pénzintézetek ma már konkrét klímacélokat fogalmaznak meg, és 2030-ra jelentősen csökkenteni kívánják a mezőgazdasági portfóliójukhoz köthető szén-dioxid-kibocsátást.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankok szívesebben finanszírozzák azokat a gazdaságokat, amelyek előre gondolkodnak, és nyitottak a fenntartható megoldásokra, például a megújuló energia használatára. A hitelezők már olyan eszközökkel is segítik ügyfeleiket, mint az üvegházhatásúgáz-kalkulátor vagy a geolokációs aszálykockázati modellezés. Aki viszont kizárólag kapacitást bővítene, de elzárkózik a zöld lépésektől, az nehezebb helyzetbe kerülhet, mivel a fenntarthatósági szempontok figyelmen kívül hagyása már a beszállítói kitettség révén is komoly üzleti kockázatot jelent.
Az auditált minősítések szintén elengedhetetlenné válnak a piacon. Kotora Ágnes, a Gyermelyi Zrt. gazdasági és fenntarthatósági igazgatója rámutatott az EcoVadis minősítés fontosságára. Míg belföldön egyelőre talán kevésbé érezhető a nyomás, a nyugat-európai - például németországi - tendereken már el sem lehet indulni független fenntarthatósági audit nélkül. Bár sok hazai cég alkalmaz már kiváló gyakorlatokat, ezek gyakran nincsenek megfelelően dokumentálva, pedig az átlátható működésnek egyértelmű gazdasági előnyei vannak.
A beszállítói láncokban a 2030-ra megfogalmazott alapelvárások már ma, 2026-ban formálják a piacot. A nagyvállalatok olyan stratégiai partnereket keresnek, ahol a regeneratív mezőgazdaság alkalmazása, a környezettudatos hulladékkezelés és a transzparens adatszolgáltatás a mindennapi működés része. A piaci szereplők egyetértettek abban, hogy a hangzatos ígéretek korszaka lejárt, így az eddigi vállalásokat ma már pontos számokkal kell igazolni. A kiskereskedelmi láncok ráadásul folyamatos fejlődést várnak el a beszállítóiktól, így az agrárvállalatok számára a következő, jelenleginél is összetettebb kihívás már a konkrét termékekre lebontott karbonlábnyom pontos kiszámítása lesz.