Agro Napló • 2026. szeptember 15. 10:29
A klímaváltozás és az idei év pusztító aszálya miatt kritikus helyzetbe került a magyar vöröshagymatermesztés, amelynek a termőterülete másfél évtized alatt több mint 40 százalékkal zsugorodott. Bár a gazdák egyre korszerűbb technológiákat alkalmaznak, öntözővíz hiányában a termelés lassan fenntarthatatlanná válik. Az évszázados hagyományokkal rendelkező, valódi makói hagymát már csak maroknyi termelő tartja életben, a boltokban pedig áremelkedés várható, mivel a külföldi beszállítókat is súlyosan megviselte a 2026-os szélsőséges időjárás - írta meg a Pénzcentrum.
A 2026-os esztendő katasztrofálisnak ígérkezik a hazai hagymatermés szempontjából. A rendkívüli aszály, a tartós vízhiány és a hőség óriási kihívás elé állítja az egyre fogyatkozó termelőket. A vöröshagyma hazai termőterülete a 2010-es évek elején még 2300 hektár körül mozgott, napjainkra azonban alig haladja meg az 1000 hektárt. Bár a technológiai fejlődésnek - a jobb fajtaválasztásnak és a precízebb tápanyag-utánpótlásnak - köszönhetően a hozamok a szűkülő területek ellenére is növekedtek egy ideig, az extrém időjárás mára a legprofesszionálisabb gazdaságokat is a végletekig próbára teszi.
A felmelegedés fokozatosan átrajzolja a hazai mezőgazdaság térképét. A korábban egyeduralkodó Alföld helyett ma már a Dunántúlon és Pest vármegye déli részein, például Vecsés környékén sokszor kedvezőbbek a feltételek a hagyma számára. A termelés legszűkebb keresztmetszete azonban mindenhol a víz lett. Manapság öntözés nélkül szinte lehetetlen vöröshagymát termeszteni, a kiépített rendszerek viszont mit sem érnek, ha a víznyerő helyek, folyók és csatornák kiszáradnak - ahogyan az idén nyáron rendkívül sok helyen megtörtént. Az egyre gyakrabban elmaradó téli és nyári csapadék miatt a szakemberek szerint a jövőben az esővízgyűjtés és a komplex vízmegtartó megoldások jelenthetik a túlélés egyetlen zálogát az ágazat számára.
A hazai hagyma sorsa a legélesebben éppen az egykori fellegvárban, Makó térségében mutatkozik meg. Bár a szeptemberi Hagymafesztivált idén is megrendezték, az igazi, hungarikumnak számító makói vöröshagymát ma már alig 15 hektáron, mindössze négy-öt gazda termeszti, a várható hozam pedig csupán 3000 mázsa körül alakul. A jelentős kézimunka-igényű fajta termesztése az utolsó óráit éli. Az egykor előnyös, forró és száraz nyarak mára elviselhetetlenné váltak, a növények ugyanis gyakran napégést szenvednek, az aszály pedig szinte ellehetetleníti a munkát. Bár a fajta rendkívül magas szárazanyagtartalma miatt kevesebb is elég belőle a főzéshez, és az ízvilága is páratlan, a modern, nagy hozamú hibridekkel nehezen veszi fel a versenyt. A hagyomány megmentéséhez és továbbörökítéséhez ma már elengedhetetlen lenne az állami, tárcaszintű ösztönzők bevezetése.
Ami a piaci kilátásokat illeti, az import sem nyújt biztos menedéket az áremelkedés ellen. Magyarország jellemzően Hollandiából, Ausztriából és Németországból is hoz be vöröshagymát, azonban a 2026-os európai hőkupola ezekben a csapadékosabbnak hitt országokban is jelentősen rontotta a termésátlagokat. A szűkülő nemzetközi kínálat miatt a hazai boltokban szinte biztosan drágulásra lehet számítani. A makói hagyma maroknyi termelője ugyanakkor egyelőre nem tervez áremelést, így a nagyobb tételeket idén is kilónként 500, míg a kisebb kiszereléseket 600 forint körüli áron kínálják a minőséget kereső vásárlóknak.
A szakértői előrejelzések szerint tíz-húsz év múlva is lesz még hazai hagyma, de a hazai agráriumban betöltött szerepe folyamatosan csökken. A termesztés egyre kockázatosabbá válik, így hosszú távon csak a legkorszerűbb technológiával, például biostimulátorokkal és precíziós öntözéssel dolgozó, kedvező adottságú területekkel rendelkező gazdaságok maradhatnak talpon.