Agro Napló • 2026. szeptember 9. 09:03
December végéig el kívánják érni, hogy a nevét Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára változtató szervezet a következő évet már egy demokratikusan megválasztott köztestületként kezdje meg, amely kizárólag szakmai és érdekképviseleti munkát lát el – nyilatkozta az Agrárszektornak dr. Zoltán Péter, a szervezet átvilágításáért felelős kamarai biztos. A szakember arról is beszélt, miként lehet politikamentessé tenni a testületet, hogyan alakítják át a küldöttgyűlést, és részletezte a falugazdász-hálózattal kapcsolatos jövőbeli terveket is - írja az Agrárszektor
Dr. Zoltán Péter hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt időszakban eredeti hivatásától eltérve mélyen átpolitizálttá vált. A szakember szerint a kormánypárt és a MAGOSZ arra használta a kamarai erőforrásokat és a falugazdászokat, hogy a vidéki agrár-értelmiséget és a gazdákat a hatalomhoz kösse. Több olyan esetről is tudnak, amelyek komoly kivizsgálást igényelnek: ilyen például a tisztségviselői tiszteletdíjak egy részének átengedése a MAGOSZ számára, vagy az idei választási kampányban a falugazdászok által kezelt e-mail-címek politikai célú, mozgósításra történő felhasználása, ami súlyos adatvédelmi aggályokat is felvet.
A kamarai biztos kiemelte, hogy az év végéig négy fő feladatkört kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy a kamara valóban demokratikus és csak szakmai munkát végző köztestületté váljon. Ennek részeként szigorúan elszámoltatják a szervezetet, amely jelentős közpénzekből – uniós pályázatokból, kötelező tagdíjakból és állami támogatásokból – gazdálkodik. Bár a támogatási pénzekkel szigorúan elszámoltak, a közel 440 ezer tag által befizetett mintegy 17 milliárd forintnyi tagdíjjal már kevésbé bántak körültekintően. Az első intézkedések között minden kedvezményt és juttatást megvontak a tisztségviselőktől. Megszűntek a tiszteletdíjak, az irodahasználat, a céges autók, laptopok és a költségtérítések, amivel funkcionálisan máris mentesítették a kamarát a politikai befolyástól. Emellett egy törvénymódosítás értelmében szeptember 15-ig átfogó vagyoni átvilágítást végeznek, amely kiterjed a mérlegre, a HR-riportokra, a gépkocsi-használatra és az eredménykimutatásokra is. A gyanús ügyek kivizsgálásához a jelenlegi vezetés gyűjti össze a tényeket és adatokat.
A megújulás következő lépése a szakmai tevékenységek áttekintése lesz. A kamara mintegy 1300 munkavállalót, köztük 700 falugazdászt foglalkoztat. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a dolgozók milyen közfeladatokat látnak el, és mennyire hatékonyan végzik a munkájukat. A vezetőség bevonja a folyamatba magukat a falugazdászokat is: a megyei igazgatóknak és a fő falugazdászoknak már tartottak tájékoztatót, a jövőben pedig minden érintett véleményét kikérik a szakmai munka fejlesztéséről. A szakmaiság megítélésében egy felkért tanácsadó testület is segítséget nyújt majd.
A legjelentősebb változás a demokratikus választási rendszer megteremtése lesz. Korábban kizárólag a MAGOSZ küldötteire lehetett szavazni, az új elképzelések szerint azonban az Országgyűlés által módosítandó kamarai törvény alapján a küldöttgyűlés létszáma 304-ről 200 főre csökken. Ebből 60 főt a vármegyék és Budapest delegál, míg a többi helyet az érdekképviseleti szervezetek tölthetik be méretüktől függően. Ez a 200 fős testület választja meg az új, tízfős elnökséget öt évre. A rotációs elv alapján a tagok maguk közül választanak elnököt, aki azonban egy ciklusban csak fél évig töltheti be ezt a posztot. Ez a rendszer megakadályozza a politikai zsákmányszerzést. Fontos újítás az is, hogy az elnökségi tagokat a tíz legnagyobb termékpálya mentén jelölik, így biztosítva, hogy a kereskedelem és az élelmiszeripar is megfelelő képviseletet kapjon, és a vezetés valóban lefedje az agrárium teljes spektrumát.
Dr. Zoltán Péter határozottan leszögezte, hogy a politikát és a szakmát élesen el kell választani egymástól, mivel a kamara legfőbb problémája éppen az volt, hogy politikai eszközként használták. Jelenleg a szervezet egyetlen tisztségviselője sem rendelkezik hatáskörrel; mivel az elnökség több mint fele lemondott, a jogkörök a kamarai biztosra szálltak. A politikamentességet a jövőben szigorú összeférhetetlenségi szabályok garantálják. A törvénymódosítás értelmében nem választható kamarai tisztségviselővé olyan személy, aki az elmúlt tíz évben politikai funkciót látott el, vagy bármely párt képviselője, illetve jelöltje volt. Emellett a kamarai munkavállalók egy új főigazgatói utasítás értelmében munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, és hivatalosan nem foglalhatnak állást politikai kérdésekben; e szabály megszegése munkajogi következményekkel jár.
A tisztségviselői juttatások megvonása nem csupán átmeneti intézkedés. Az augusztus közepén hatályba lépett törvénymódosítás egyértelműen kimondja, hogy az agrárkamarai tisztségviselők a jövőben semmilyen juttatásban nem részesülhetnek, kizárólag az igazolt közvetlen költségeiket – például az üzemanyag-fogyasztást – térítik meg. A biztos hangsúlyozta, hogy a kamarai munka egy társadalmi tisztség, amelynek betöltése megtiszteltetés, így azért sem a tisztségviselőknek, sem magának a kamarai biztosnak nem jár külön tiszteletdíj.
Jelentős megkönnyebbülést hoz a gazdáknak, hogy az idei évben senkinek sem kell kamarai tagdíjat fizetnie. A korábbi rendszerben, amely a biztos szavai szerint fejőstehénnek nézte az agrárium szereplőit, a tagdíjak akár a hárommillió forintot is elérhették, és sokszor cégcsoportokon belül is többszörösen szedték be azokat. Az új, sávos rendszerben az őstermelők, kisgazdálkodók és családi gazdaságok számára a tagdíj csupán szimbolikus összeg lesz, de a nagyobb vállalatok terhei is jelentősen, a korábbi összeg kevesebb mint felére csökkennek.
Bár a kamara finanszírozási struktúrája alapvetően nem változik – továbbra is uniós forrásokból, központi költségvetésből és a tagdíjakból tartják fenn –, a jövőben a tagdíjak sokkal kisebb arányt képviselnek majd a bevételek között. A hangsúly a szakmai munkára elnyerhető uniós és nemzeti támogatásokra tolódik. A szervezet átalakítása komoly személyi konzekvenciákkal is járt: augusztus végén felmentették a főigazgatót, egyik helyettesét és hat felsővezetőt. Szeptember elejéig mintegy ötven főtől váltak meg, és október végéig további markáns létszámcsökkentés várható. A cél egy észszerűbben működő, takarékosabb szervezet kialakítása, amely csak a valóban fontos és hasznos feladatkörökre koncentrál.