Agro Napló • 2026. szeptember 7. 19:33
Gyökeresen megváltozott a magyar mezőgazdaság szerkezete az utóbbi időben, és a legfrissebb számok alapján ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik. A kisebb termelők folyamatosan lemorzsolódnak, így a piacot egyre inkább a nagygazdaságok uralják. A termőterületek és a haszonállatok is ezeknél a nagyüzemeknél összpontosulnak. További problémát jelent a gazdálkodók magas átlagéletkora: mivel a fiatalok aránya tartósan alacsony, a generációváltás és az utánpótlás megoldása égető feladattá válik a közeljövőben - írja az Agrárszektor
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2026. június elsején 163 ezer mezőgazdasági üzem működött hazánkban. Ez három esztendő távlatában 17 százalékos zuhanást jelent, ami azt mutatja, hogy 2023-hoz képest nagyjából 35 ezerrel csökkent a regisztrált gazdaságok száma. Ha hosszabb időtávot nézünk, a tendencia még szembetűnőbb: 2016-hoz viszonyítva már 41 százalékos a lemorzsolódás. Ez a visszaesés azonban eltérően érintette az egyes ágazatokat. Míg az állattenyésztők száma három év leforgása alatt 16, a növénytermesztőké pedig 22 százalékkal esett vissza, a vegyes profilú gazdaságoké 28 százalékkal gyarapodott.
A termelők számának fogyatkozását a területek egyre erőteljesebb koncentrálódása kísérte. Egy átlagos birtok mérete 2023 és 2026 között 18 százalékkal bővült, így napjainkra már súrolja a 33 hektárt. A legújabb statisztikák rávilágítanak, hogy egy átlagos szántó 34 hektárt tesz ki, a gyepek kiterjedése megközelíti a 17 hektárt, míg a gyümölcsösök átlagosan 4,3, a szőlőbirtokok pedig 3,1 hektárosak. Mindent egybevetve az ország megművelt területe továbbra is hajszállal 5 millió hektár alatt mozog. Ennek oroszlánrészét, 82 százalékát szántók alkotják, 15 százalékot tesznek ki a gyepek, míg a gyümölcsösök 1,7, a szőlők pedig 1,2 százalékot foglalnak el. Jól látszik tehát, hogy bár a birtokok száma drasztikusan megcsappant, a megművelt földterület nagysága lényegében változatlan maradt.
Ezzel egy időben a szántókon termesztett növénykultúrák összetétele is átalakulóban van. A gabonafélék 2,2 millió, míg az ipari növények 1 millió hektárt borítottak, amivel ez a két kategória fedi le a hazai szántók több mint 80 százalékát. Egyetlen év leforgása alatt a gabonák részaránya két százalékponttal esett vissza, az ipari növényeké pedig pont ennyivel emelkedett. A legelterjedtebb növényünk változatlanul az őszi búza, melyet 986 ezer hektáron vetettek el. Ezt követi a napraforgó 781 ezer, illetve az árpa 372 ezer hektárral. Szembetűnő ugyanakkor a kukorica térvesztése, amelynek vetésterülete 2026-ra 600 ezer hektár alá zsugorodott. A gyümölcstermesztés ágazatában viszont enyhe fellendülés tapasztalható: az ültetvények kiterjedése egy év alatt 3,1 százalékkal nőtt, ezzel gyakorlatilag visszaállt a 2020-ban mért szintre. Ezen a téren továbbra is az alma a listavezető 21 ezer hektárral, melyet a dió (14 ezer hektár) és a meggy (12 ezer hektár) követ.
Az állattartás területén is markánsan tetten érhető a gazdaságok központosulása. A 2026. június elsejei állapotok szerint a hazai szarvasmarha-állomány 889 ezer egyedet számlált, ami 1,8 százalékos (16 ezer darabos) gyarapodást jelent a 2025 év végi adatokhoz képest. Ezzel szemben a sertések száma bár 2,8 millió felett maradt, fél év leforgása alatt 2,2 százalékos, azaz 63 ezres fogyást könyvelhetett el. Ami a baromfikat illeti, a gazdaságokban 36,7 millió tyúk, 3,7 millió kacsa, 1,2 millió lúd és 2,2 millió pulyka nevelkedett. Bár az állattenyésztő üzemek száma megcsappant, a teljes hazai állatállomány 2023-hoz képest 19 százalékkal növekedett. A statisztikai hivatal rávilágít, hogy a haszonállatok 83 százaléka ma már a legalább 100 állategységet felvonultató nagyüzemekhez tartozik. Ez óriási eltolódás, hiszen 2013-ban ez a mutató még csak 73 százalékon állt. Ezzel párhuzamosan a legkisebb, 5 állategység alatti gazdaságok szinte eltűntek: számuk a 2013-as 179 ezerről 2026-ra 41 ezerre zuhant.
A hazai mezőgazdaság egyik legfájóbb pontja továbbra is a termelők kiöregedése. Az ágazatban dolgozó vezetők 37 százaléka már betöltötte a 65. életévét, miközben a 40 esztendősnél fiatalabbak csupán 10 százalékot képviselnek, és ez a lehangoló arány az elmúlt három évben sem javult. A szakmai felkészültség terén azonban egyértelmű fejlődés látszik. A felsőfokú agrárvégzettséggel bíró gazdaságvezetők aránya immár átlépte a 12 százalékot, a szakképzettség nélküliek tábora pedig 48 százalékra zsugorodott. Mindez azt mutatja, hogy a birtokszerkezet és a létszám átrendeződése mellett a magyar gazdák szaktudása és képzettsége is pozitív irányba mozdult el.