A mezőgazdaságot sújtó kihívások, mint a bizonytalanná váló gabonatermesztés és az állati eredetű fehérjeforrások drágulása, közvetlenül kihatnak a horgászat világára is. Kurcz Gábor, a Sensation Baits Kft. ügyvezetője szerint a hazai kukoricatermés drasztikus, esetenként akár a felére történő visszaesése nemcsak az élelmiszeripart, hanem a csaligyártást is nehéz helyzetbe hozza. Bár a bojliknál a kukorica ára kevésbé nyom a latban, mint a haltermelésben, a takarmányozási költségek növekedése a telepítéseken keresztül végül a horgászati lehetőségek szűküléséhez vezethet. Az egyre északabbra tolódó ideális gabonatermesztési feltételek miatt hosszú távon a hazai növénytermesztési szerkezet átalakítására, valamint a vízgazdálkodás és az öntözőrendszerek sürgős fejlesztésére van szükség.

A nehézségek ellenére a csalik minőségéből nem lehet engedni. A bojlikészítés legfontosabb lépése az alapanyagok gondos kiválasztása, hiszen ezek nem csupán térkitöltő elemek. A bojli ugyanis különleges célt szolgál, nem pusztán táplálék, hanem vonzónak és könnyen emészthetőnek kell lennie a pontyok számára. Sokan összekeverik a takarmányozást a csalogatással, pedig a halat nem lehet evésre kényszeríteni. A csalinak a természetes táplálékokkal, például a szúnyoglárvákkal, kagylókkal és rovarokkal kell felvennie a versenyt. Ha az alapanyag rossz minőségű, és a hal nem fogyasztja el, a horgász sem fogja újra megvásárolni a terméket.

A gabonafélék mellett az állati eredetű fehérjék, különösen a halliszt piaca is drasztikusan átalakult. Az akvakultúra és a kisállateledel-ipar hatalmas felvásárlóereje miatt a halliszt ára jelentősen megemelkedett, így a horgászati célú felhasználás egyre nehezebben tud versenyezni a piacon. A halliszt kiesése azonban nem jelenti a bojligyártás végét. Alternatívaként előtérbe kerülnek a rovarfehérjék – köztük a katonalégy-lárva lisztje –, a különféle növényi fehérjék, az élesztő, valamint az ipari fermentációból származó egysejtfehérjék. A fő kérdés most az, hogy ezek az új összetevők képesek-e kiváltani a korábban megszokott csalogató hatást.

Az új alapanyagok bevezetése komoly szakmai feladat. Mivel a bojli különleges takarmánynak minősül, a gyártás során szigorú nyomon követhetőségi és környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelni. Emellett a csalik összetételét a víz hőmérsékletéhez, ezáltal a pontyok változó anyagcseréjéhez kell igazítani. Míg meleg vízben a magasabb fehérjetartalmú, energiadús falatok működnek, addig a lehűlő vízben a gyorsan oldódó, könnyen emészthető csalikra van szükség. A megváltozott gazdasági és környezeti feltételek mellett azok a gyártók maradhatnak sikeresek, akik mély biológiai tudásukra építve képesek megfizethető, a vizeket kevésbé terhelő, ám a halak számára továbbra is vonzó receptúrákat alkotni.