A 40 Celsius-fok körüli hőhullám miatt a várható kukoricatermés naponta drasztikus mértékben csökken, a szakmai becslések jelenleg mindössze 2-3 millió tonna körüli országos hozamot valószínűsítenek. Ez a mennyiség a hazai ipari felhasználást nagyrészt fedezi ugyan, de takarmányozásra és exportra már alig marad belőle, ami elkerülhetetlenné teszi a behozatalt. A szárazságtűrőbbnek hitt napraforgó sem bírja a szélsőséges időjárást, a hektáronkénti hozam sok helyen az egy tonnát is alig éri el, bár az 1,6 millió tonnára becsült össztermés a hazai igényeket így is bőségesen kiszolgálja. Az idei év sajátossága a rendkívüli területi egyenetlenség, hiszen még egymáshoz közeli táblák között is hatalmasak a különbségek.

A kalászos gabonák esetében jóval kedvezőbb a kép. Bár a mennyiség némileg elmaradt a várakozásoktól, a száraz betakarítási időjárásnak köszönhetően a búza és az árpa minősége, valamint beltartalmi mutatója kiváló lett. Raskó György agrárközgazdász rámutatott, hogy a jelenlegi nyomott európai piaci árak egyáltalán nem tükrözik ezt a prémium minőséget. Éppen ezért azt javasolja a megfelelő raktárkapacitással rendelkező gazdáknak, hogy ne siessenek az eladással, a kimagasló minőségű tételekért ugyanis később akár 15-20 százalékkal is magasabb árat fizethet a piac.

A kukoricát érintő, a sajtóban gyakran emlegetett aflatoxin-fertőzés kapcsán Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke türelemre intett. Mivel a legsúlyosabb aszálykárt szenvedett állományokat nagyrészt silókukoricaként takarítják be, a valós toxinterhelést csak a betakarítás utáni laborvizsgálatok tudják hitelesen igazolni.

A kialakult helyzet rávilágít arra, hogy a hagyományos termesztési szerkezet gazdaságilag fenntarthatatlanná válhat. Ha a mostanihoz hasonló éghajlati szélsőségek állandósulnak, a gazdaságoknak délebbi, szárazságtűrőbb növényekre vagy olyan őszi vetésű kultúrákra kell átállniuk, amelyeknél a fejlődés legérzékenyebb szakasza elkerüli a nyári hőhullámokat. Ahol már ez a módszer sem kifizetődő, ott a szántókat gyeppé érdemes visszaalakítani. Emellett egyre inkább felértékelődik a technológiai fegyelem, hiszen egyértelműen azok a gazdák tudnak sikeresen alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz, akik időben gondoskodnak a tápanyag-utánpótlásról, és megfelelő talajműveléssel jó állapotban tartják a földjeiket.