Agro Napló • 2026. július 31. 11:27
A megkérdezett gazdák kétharmada nem bízik az országos jégkármérséklő rendszerben, ezért több megyében leállítják a 2018 óta működő generátorokat – jelentette be Bóna Szabolcs agrárminiszter csütörtök este a Facebook-oldalán. A tárcavezető magyarázata szerint megyénként jelentős eltéréseket mutatnak a felmérés eredményei. Míg a dunántúli területeken a gazdák többsége támogatja a rendszer fenntartását – így ott legalább 80 százalékos jégeső-valószínűség esetén továbbra is működni fog a JÉGER –, addig az Alföldön sokkal rosszabb a hálózat megítélése, ezért ott lekapcsolják a generátorokat - írta meg az Agrárszektor.
A miniszter rámutatott, hogy az idei rendkívüli aszály miatt számos gazdálkodóban felmerült a kérdés, vajon a rendszer hozzájárul-e a csapadékhiány kialakulásához. Több tízezres támogatottságú petíciók indultak, és az agrártársadalmon belüli vitákból egyértelművé vált a konszenzus hiánya. Ennek tisztázására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tudományos módszertana alapján egy ötezer főt bevonó, országos és reprezentatív felmérést készített, amely megyénként és növénykultúránként is pontos képet ad a gazdák álláspontjáról.
Bóna Szabolcs ismertette a felmérés eredményeit, miszerint országosan a válaszadók 66,1 százaléka a JÉGER-hálózat szüneteltetését kérte, míg 24,5 százalékuk a fenntartása mellett voksolt. A területi adatok ugyanakkor éles kontrasztot mutatnak, hiszen a Dunántúl több térségében megmaradt a bizalom a technológia iránt. Vas megyében a megkérdezettek 65,5 százaléka, Somogyban 55,7 százaléka, Baranyában 52 százaléka, Zalában pedig 50,5 százaléka támogatja a működtetést.
A miniszter ígéretéhez híven a gazdák akaratának tiszteletben tartása mellett döntött, így felkérte a NAK-ot, hogy a szüneteltetésre szavazó megyékben ne indítsák be a rendszert. Ahol viszont a többség az üzemeltetés mellett határozott, ott a JÉGER továbbra is aktív marad, bár a működési feltételeken szigorítanak. Míg korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűségnél is elrendelhették a generátorok indítását, a jövőben a HungaroMet előrejelzése alapján kizárólag a legindokoltabb esetekben, legalább 80 százalékos valószínűség esetén kapcsolják be a berendezéseket.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem tekinthető tudományos állásfoglalásnak azzal kapcsolatban, hogy a rendszer okoz-e aszályt. Ennek tisztázása a tudomány feladata, ezért egy független kutatókból álló testület már vizsgálja a hálózat működését, valamint annak környezeti és mezőgazdasági hatásait.
Bár a miniszter nem tért ki minden megyére, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium (AEM) közösségi oldalán közzétett infografika (lásd fentebb) rávilágít arra, hogy a hazai agrártársadalom gyakorlatilag kettészakadt a kérdésben. Az Alföldön a JÉGER támogatottsága mélypontra zuhant. Hajdú-Bihar megyében a válaszadók mindössze 8,4 százaléka, Békés megyében pedig csupán 4,9 százaléka pártolja a jégkármérséklő hálózat további üzemeltetését.
A többi alföldi megyében sem éri el a támogatók aránya a 25 százalékot, ezt a szintet egyedül Bács-Kiskun megyében közelíti meg. Hasonlóan alacsony az elfogadottság Tolna és Fejér megyében is, ahol szintén 30 százalék alatt maradt a támogatottság, de az észak-magyarországi gazdálkodók sincsenek meggyőződve a rendszer hatékonyságáról. Ezzel éles ellentétben a Dunántúl jelentős részén, különösen a tájegység nyugati és déli peremvidékén a gazdák többsége továbbra is elkötelezett a védekezés mellett. Ezekben a régiókban a generátorok a jövőben is üzemelni fognak, igaz, immár csak a legalább 80 százalékos jégeső-valószínűségi küszöbérték elérésekor.