Agro Napló • 2026. július 11. 17:55
Súlyos takarmányozási válság fenyegeti a hazai lovas ágazatot a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt, ami azonnali szemléletváltást, valamint hosszú távú, átfogó stratégiát követel meg. Az Állatorvostudományi Egyetem felmérései és egyeztetései rávilágítottak arra, hogy a drasztikusan csökkenő hozamok és a veszélyesen romló szénaminőség miatt elkerülhetetlenné vált az érintettek képzése, a piaci gyakorlatok átalakítása, valamint az Agrárminisztérium bevonásával történő rendszerszintű beavatkozás - írta meg az Agrárszektor.
Az Állatorvostudományi Egyetem friss vizsgálatai aggasztó képet mutatnak a hazai takarmányhelyzetről. Az idei szénaminták jelentős része fehérjeszegény, ugyanakkor túl nagy arányban tartalmaz a lovak számára emészthetetlen lignint. Több minta egyenesen etetésre alkalmatlannak és az egészségre veszélyesnek bizonyult, ami növeli a kólika, a lóasztma, az izomsorvadás, valamint a végtagfejlődési rendellenességek kockázatát. A minőségi problémák mellett a mennyiség is kritikus, mivel a rendkívüli szárazság miatt a megszokott szénatermésnek csupán a fele vagy harmada takarítható be. Ez többszörösére növelte a bálák előállítási költségét, amelyet az erős piaci kereslet tovább növel.
A piacon komoly érdekellentétek feszülnek. Mivel a széna sok termelőnek csak másodlagos bevételi forrás, a mennyiség maximalizálására törekedve túl későn kaszálnak, és elhanyagolják a talaj tápanyag-utánpótlását. A lótartók részéről gyakran hiányzik a minőség megítéléséhez szükséges szaktudás, így a vásárlók felől nem érkezik valós piaci nyomás a jobb takarmány előállítására. A megoldást a széles körű szakmai oktatás, a laboratóriumi vizsgálatokra épülő minőség-ellenőrzés, valamint a bálák darabszáma helyett a tömegalapú elszámolás bevezetése jelentené.
Rendszerszintű változtatásokra is szükség van, például a mintegy 400 ezer hektárnyi hazai gyepterület hatékonyabb művelésére és a szántóföldi szálastakarmány-termesztés előtérbe helyezésére. A szakemberek a jelenlegi területalapú támogatások helyett termeléshez kötött támogatásokat, a lótartóknak pedig állatjóléti támogatásokat javasolnak. A célok megvalósítása érdekében az egyetem már megkezdte az egyeztetéseket az Agrárminisztériummal, ősszel pedig elindulnak az első témába vágó szakmai képzések.
Mivel a lótartók nem számíthatnak azonnali állami kártalanításra, saját maguknak kell mérsékelniük a takarmányhiányt. Az első lépés a pazarlás megszüntetése a széna pontos kimérésével és etetéslassító hálók használatával. Bár egy lónak naponta a testtömege legalább 1,5 százalékát kitevő szárazanyag-tartalmú szénára van szüksége, a szűkös készletek kiegészíthetők lucernával, por- és penészmentes ó-szénával, illetve fokozatosan bevezetett szenázzsal. Alternatívát jelenthetnek a széna- és lucernapelletek (amelyekkel a rágásszám csökkenése miatt a testtömeg legfeljebb fél százaléka váltható ki), valamint a cukorrépa-pellet. Egészséges fogazatú állatoknál a rostigény kielégítésére a takarmányszalma is bevethető.
Tekintettel az idei széna rendkívül gyenge beltartalmi értékére, a hagyományos vitamin- és ásványianyag-pótlás már nem elegendő. Azoknál a lovaknál, amelyek nem kapnak gyári lótápot, elengedhetetlenné vált a speciális fehérje- és ásványianyag-koncentrátumok, az úgynevezett "balancerek" alkalmazása.