Agro Napló • 2026. július 9. 10:54
Több mint 22 millió forintos támogatásból fejleszt mesterséges intelligenciára épülő, okos növényfigyelő rendszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A ResiliSense elnevezésű projekt célja egy olyan kamerás megoldás létrehozása, amely valós időben követi nyomon a növények fejlődését, és már a legkorábbi szakaszban jelzi a termést veszélyeztető problémákat, például az aszályt vagy a tápanyaghiányt. Az egyéves megvalósítási szakasz 2026 tavaszán indul - írta meg az Agrárszektor.
A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban a gazdálkodók és a kutatók többnyire személyesen mérik fel a földeket, ami rendkívül idő- és munkaigényes feladat. A műholdas vagy drónos felvételek ritkák, és nem nyújtanak kellő részletességet a növények állapotáról. Bár léteznek már szenzoros vizsgálatok, az ezekből nyert adatok jelenleg nem elég rendszerezettek a megbízható, hosszú távú előrejelzésekhez, a mesterséges intelligencia alkalmazása pedig eddig elhanyagolható volt ezen a területen. Erre a hiányosságra kínál költséghatékony és modern alternatívát a szegedi kutatás.
A fejlesztés során egy egyszerűen telepíthető kamerarendszert hoznak létre, amely rendszeres időközönként készít felvételeket a terményről. Az elkészült fotókat egy mesterséges intelligencia szinte valós időben elemzi. A rendszer felismeri, hogy a növény éppen melyik fenológiai fázisában tart, és azonnal azonosítja az olyan korai stressztüneteket, mint a vízhiány vagy a nitrogénhiány. A projekt fontos eredménye lesz egy több mint negyvenezer képből álló adatbázis létrehozása is, amely stabil alapot biztosít a növények állapotát nagy pontossággal felismerő MI-modellnek.
Dr. Tar Melinda, az SZTE Mezőgazdasági Karának tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a kísérleteket először a mezőgazdasági alapkutatások egyik leggyakoribb modellnövényén, az uborkán kezdik meg. Ezt követően a kukoricát vizsgálják, majd a későbbiekben további haszonnövényeket, köztük paprikát, fűszernövényeket, napraforgót, szóját és búzát is bevonnak a programba. A vizsgálatok első szakaszában kifejezetten az aszályra és a nitrogénhiányra fókuszálnak, de a jövőben más stressztényezőkre is kiterjesztenék a módszert.
A kutatás a Mezőgazdasági Kar, valamint a Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztési Tanszékének együttműködésében valósul meg, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az egyetem saját forrásainak támogatásával. A fejlesztés hosszú távon hozzájárulhat a fenntarthatóbb, a klímaváltozás hatásaihoz jobban alkalmazkodó mezőgazdaság kialakításához. Az okosrendszer segítségével a gazdálkodók gyorsabban reagálhatnak a felmerülő problémákra, pontosabban időzíthetik a tápanyag-utánpótlást, hatékonyabban használhatják fel az öntözővizet és a műtrágyát, ezzel növelve a termésbiztonságot és jelentősen csökkentve a kiadásaikat.