Agro Napló • 2026. június 15. 16:56
Több mint a felére zsugorodott az európai gyepek lepkeállománya 1991 óta, és a 2023-as adatok szerint a folyamat egyelőre visszafordíthatatlannak látszik. A drasztikus állománycsökkenést az élőhelyek pusztulása, az intenzív mezőgazdasági termelés és az éghajlatváltozás idézi elő, ami egyúttal a teljes biodiverzitás és a beporzó szervezetek aggasztó ütemű eltűnésére is figyelmeztet.
A lepkepopulációk összeomlásának elsődleges oka a természetes és féltermészetes gyepek drasztikus zsugorodása. Európa-szerte hatalmas területeket vontak be az intenzív mezőgazdasági művelésbe, miközben más élőhelyek feldarabolódtak, beépültek, vagy egyszerűen elnéptelenedtek a felhagyott gazdálkodás miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja a fokozódó peszticidhasználat, a vizes élőhelyek lecsapolása, a túllegeltetés, valamint a rosszul időzített kaszálás, amelyek mindegyike rontja a megmaradt területek ökológiai állapotát - írta meg az Agrárszektor.
Az élőhelyek átalakulása mellett a globális felmelegedés is komoly fenyegetést jelent. A Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásai az európai átlagnál is erőteljesebben jelentkeznek, mivel a mind gyakoribbá váló, forró és aszályos nyarak élhetetlen körülményeket teremtenek számos rovarfaj számára, ami közvetlenül a túlélésüket veszélyezteti.
Ez a probléma messze túlmutat a lepkék eltűnésén, hiszen ezek a rovarok kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában. Fontos szerepük van a vadon élő és a termesztett növények beporzásában, emellett számos madár- és egyéb állatfaj elsődleges táplálékául szolgálnak. Mivel a környezeti változásokra rendkívül érzékenyen reagálnak, megfogyatkozásuk korai vészjelzésnek tekinthető. A szakértők szerint a lepkék ritkulása egyértelműen jelzi, hogy a biodiverzitás, beleértve a többi beporzó rovart is, globális szinten veszélybe került.
Jelenleg minden harmadik méh-, zengőlégy- és lepkefaj állománya csökkenő tendenciát mutat, ráadásul tízből egy méh- vagy lepkefajt, illetve minden harmadik zengőlégyfajt a kihalás közvetlen veszélye fenyeget.
E riasztó adatok miatt a gyepi lepkék állományának alakulása az európai természetvédelmi politika egyik legfontosabb indikátorává vált. A negatív trend megállítására az Európai Unió természethelyreállítási rendelete előírja a tagállamok számára, hogy 2030-ig meg kell fordítaniuk a beporzó szervezetek hanyatlását, amelynek nyomon követésére szigorú mutatókat kötelesek alkalmazni. A cél az, hogy az évtized végére a mezőgazdasági ökoszisztémák biodiverzitása mérhetően növekedjen, és elinduljon e létfontosságú fajok hosszú távú állományrehabilitációja.