Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Egyre többször bukkannak fel a magyar virágoskertekben itthon a fecskefarkú lepkék.
A közönséges medvelepke mára drasztikusan megritkult Magyarországon, ám még ennek ellenére sem védett.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Hatalmas felfedezést tettek a kutatók a parazita darazsakkal kapcsolatban.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
A lepkefaj a legelő patásoknak köszönhetően térhetett vissza Nagy-Britanniába.
Hernyóik óriási kárt tesznek
Szlovákiában kritikus mértékben csökkent a barnamedve-állomány, miközben a medvetámadások száma növekedett.
Az EUDR változtatásának célja, hogy kiszámíthatóbbá és egyszerűbbé tegyék az alkalmazást, miközben az erdőirtás elleni küzdelem továbbra is központi cél.
Az ünnepi időszak közeledtével egyre többen választják a személyre szabott, házilag készített gasztroajándékokat.
A beruházások várható élénkülése, a stabilizálódó makrogazdasági háttér együttesen kedvező feltételeket teremthetnek a vállalatok számára.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
