Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Egyre többször bukkannak fel a magyar virágoskertekben itthon a fecskefarkú lepkék.
A közönséges medvelepke mára drasztikusan megritkult Magyarországon, ám még ennek ellenére sem védett.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Hatalmas felfedezést tettek a kutatók a parazita darazsakkal kapcsolatban.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
A lepkefaj a legelő patásoknak köszönhetően térhetett vissza Nagy-Britanniába.
Hernyóik óriási kárt tesznek
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
