Agro Napló • 2026. június 2. 10:02
A több évtizedes dísznövénytermesztői múlttal rendelkező Bénókert Kft. pályázati forrásokból épült, csúcstechnológiás és környezetbarát üvegházzal nyitott a paradicsomtermesztés felé. Az átállás alapos felkészülést, szigorú biológiai növényvédelmet és fegyelmezett munkát követel. A hazai termelők helyzetét eközben a szakképzett munkaerő hiánya, az olcsó külföldi import és a magas áfa is nehezíti.
Húsz évnyi dísznövénytermesztés után idén két hektáron kezdett paradicsommal foglalkozni a vállalat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert a virágpiac rendkívül kiszámíthatatlan, és évről évre nehéz előre megjósolni a vásárlói igényeket. Bénó Gábor ügyvezető szerint a zöldségpiac jóval stabilabb. A léptékváltás azonban nem valósulhatott volna meg egy sikeres állami pályázat nélkül. Ennek köszönhetően a meglévő fóliaházak korszerűsítése mellett egy új, modern kiszolgálóegységekkel rendelkező üvegházat is felépítettek. A létesítmény teljesen környezetbarát. A hidrokultúrás termesztés energiaellátását – hazánk kiváló adottságait kihasználva – geotermikus energiával biztosítják. A cég már a jövőbe is tekint: egy újabb pályázat segítségével további két hektárral növelnék a termőterületüket.
A modern paradicsomtermesztés teljesen más tempót és hozzáállást igényel, mint a dísznövényeké. A folyamat jóval nagyobb tőkebefektetéssel és fegyelmezettebb munkával jár. Az egyik legszigorúbb elvárás a biológiai növényvédelem alkalmazása. Az uniós szabályozások miatt a hagyományos növényvédő szerek nagy részét kivonták a piacról. Emiatt a kártevők elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés és a természetes módszerek alkalmazása. Ezt a cég által megszerzett nemzetközi minősítés is megköveteli, amely garantálja a vásárlóknak a szermaradékmentes, biztonságos zöldséget. A technológiai átállás miatt a jelenlegi időszak leginkább a tanulásról szól, amit viszont jelentősen megnehezít a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel rendelkező munkaerő hiánya.
Bár kívülről a mezőgazdaság rendkívül jövedelmezőnek tűnhet, a valóságban a termelőknek rengeteg tőkét és munkát kell befektetniük a minimális haszon eléréséért. A hazai piacot ráadásul erősen torzítja az olcsó külföldi import. A spanyol paradicsom sokszor csak a szüretelés után egy héttel kerül a magyar polcokra. Mégis olyan alacsony áron érkezik, amellyel a friss, helyben előállított és jobb minőségű magyar áru nem tud versenyezni. A talpon maradás egyetlen módja a folyamatos fejlődés és a technológiai korszerűsítés. Az ágazat jövőjét és versenyképességét jelentősen javítaná, ha a zöldségek és gyümölcsök jelenlegi 27 százalékos áfakulcsát 5 százalékra csökkentenék. Ez érdemben enyhítené a termelők és a vásárlók terheit egyaránt. Emellett elengedhetetlen lenne az őstermelői rendszer, valamint a virágpiac átfogó reformja is. Ezzel ki lehetne szűrni azokat az abszurd visszásságokat, amikor valaki őstermelőként importált déligyümölcsöt árusít a hazai piacon.