Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping pekingi találkozóján megegyezett arról, hogy kibővítik a Kínába szállított orosz húskészítmények körét és mennyiségét. Ebbe beletartoznak a különböző marha- és sertésbelsőségek is. Bár konkrét szerződést most nem írtak alá, egy fontos feltételt rögzítettek. Az export kizárólag járványmentes régiókból, a biztonsági előírások szigorú betartásával történhet.

Tavaly az orosz húsexport 19 százalékkal nőtt a kínai piacon. Márciusban azonban a marhahússzállítás hirtelen visszaesett. A lassulás hátterében egy szibériai állatjárvány áll. Emiatt az orosz hatóságok paszteurellózisra hivatkozva több ezer szarvasmarhát vágattak le. A lépés heves tiltakozást váltott ki a helyi gazdákból. Szerintük ugyanis az említett betegség egyáltalán nem indokolta a tömeges állománykivágást.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának szakértői szerint a drasztikus intézkedés egészen másra utalhat. Úgy vélik, hogy valójában egy elhallgatott száj- és körömfájás-járvány ütötte fel a fejét a térségben. Ezt az orosz állategészségügyi hatóság határozottan tagadja, és védekezésként a nemzetközileg elismert járványmentes státuszára hivatkozik.

A kialakult helyzet és a gyanú hatására Kazahsztán importtilalmat rendelt el az orosz hústermékekre. Ezzel egy időben az érintett határvidékhez közel, a kínai oldalon is regisztráltak egy kisebb száj- és körömfájás-kitörést. A bizalom helyreállítása kulcsfontosságú Moszkva számára. Oroszország ugyanis 2030-ra 50 százalékkal kívánja növelni a teljes agrárexportját, amelynek legfőbb felvevőpiaca továbbra is Kína.