Agro Napló • 2026. május 17. 09:58
A május a legkritikusabb hónap a szamócatermesztésben, hiszen ekkor dől el a termés sorsa. A bőséges és egészséges hozamhoz elengedhetetlen a megfelelő öntözés, a gondos talajtakarás, a kártevők elleni védekezés, valamint a felesleges indák időbeni eltávolítása.
A tavasz utolsó hónapja sorsdöntő időszak a szamóca életében. A termésmennyiség szempontjából egyszer termő, illetve folyton termő fajtákat különböztetünk meg. Az előbbiek kora nyáron egyetlen nagy hullámban hozzák a gyümölcsöt, míg az utóbbiak egészen a fagyokig szüretelhetők. Érdemes tudni, hogy valódi futóeper nem létezik. Ezt a látványos hatást csupán a folyton termő fajták hosszú indáinak felkötözésével érhetjük el. Gyakran találkozhatunk a frigó palánta kifejezéssel is, amely nem egy külön fajtát, hanem egy speciális tárolási eljárást takar. A télen kiemelt, levelektől megfosztott és lefagyasztott tövek az ültetés után robbanásszerű fejlődésnek indulnak. Ezek a növények rendkívül gyorsan, már heteken belül termőre fordulnak - írja az Agrárszektor.
Ahogy a gyümölcsök növekedésnek indulnak, a legnagyobb veszélyt a szürkepenész jelenti. Ez a gombás betegség leginkább akkor támad, ha a fejlődő szamóca nedves talajjal érintkezik. A leghatékonyabb védekezés a talajtakarás (mulcsozás), amelyre a tiszta búzaszalma a legalkalmasabb. A szalma elválasztja a gyümölcsöt a sártól, és megőrzi a talajnedvességet. Emellett sárgás színe visszaveri a napfényt, ami gyorsítja az érést. Bár agroszövet vagy eperfólia is használható, ezeknél szigorúan ügyelni kell arra, hogy a víz ne álljon meg a felületükön.
Mivel a szamóca sekélyen gyökerezik, nagyon érzékeny a vízhiányra, ugyanakkor a pangó vizet sem bírja. Virágzáskor és terméskötődéskor a talajt folyamatosan nyirkosan kell tartani. Ellenkező esetben a bogyók aprók maradnak, és kényszerérettek lesznek. A szüret idején azonban érdemes mérsékelni a vízadagot, hogy a gyümölcs ne veszítsen az édességéből, és ne induljon rothadásnak. Sokan elfelejtik, de a betakarítás után is szükség van a rendszeres, visszafogott öntözésre, hiszen a növény ekkor fejleszti a jövő évi termőrügyeket. Alapszabály, hogy a lombot soha ne öntözzük felülről, mert a nedves levelek a gombás betegségek melegágyai. A legideálisabb a csepegtetőrendszer használata, vagy a tövek közvetlen, kora reggeli locsolása.
A vegyszermentes kertekben a kártevők, például a szamóca-bimbólikasztó ellen a fertőzött részek eltávolításával védekezhetünk. Szintén hatékony módszer a tövek közé ültetett fokhagyma, amelynek illata távol tartja a rovarokat. A csigák ellen a már említett szalmatakarás vagy a sörcsapda nyújthat megoldást. A gombás betegségek és a talajban felszaporodó kártevők elkerülése érdekében elengedhetetlen a vetésforgó alkalmazása. A szamóca maximum három-négy évig terem egy helyen gazdaságosan. Ezt követően a gyökérzete elöregszik és elfásodik, így érdemes új területre telepíteni az állományt. A levélfoltosság ellen úgy védekezhetünk a legeredményesebben, ha a letermett leveleket a szüret után teljesen lekaszáljuk és eltávolítjuk.
Május végén a növény elkezdi növeszteni az indáit. Ha a célunk a maximális idei terméshozam, ezeket folyamatosan le kell vágni, mert rengeteg energiát vonnak el az anyanövénytől. Ha rajta hagyjuk őket, a szamóca a gyümölcsök hizlalása helyett az utódnevelésre koncentrál. Ez apróbb bogyókat és gyengébb jövő évi rügyképződést eredményez. Az indákat csak abban az esetben hagyjuk meg, ha szaporítani szeretnénk az állományt. A gondos öntözéssel, a megfelelő talajtakarással és az indák eltávolításával biztosíthatjuk, hogy a növény minden erejével a pirosló gyümölcsök nevelésére összpontosítson.