Agro Napló • 2026. május 16. 10:16
Magyar kutatók egy új eljárással a konyhai hulladéknak számító tojáshéjból állítanak elő modern csontpótló anyagot. A különleges innováció révén létrehozott hidroxiapatit nemcsak a hiányzó csontszövetet pótolhatja, hanem a hagyományos implantátumoknál jóval hatékonyabban támogatja és gyorsítja a felépülést. Mindez a körforgásos gazdaság elveibe is tökéletesen illeszkedik.
Súlyos törések vagy hiányzó csontállomány esetén a sebészek ma többnyire fém implantátumokat, esetleg a beteg saját csontját használják. Bár ezek az eljárások a mindennapi orvoslás részei, egyik sem kifogástalan. A titánból készült eszközök ugyan stabilak, de a sejtek nehezen tapadnak meg rajtuk. Ez lassítja a gyógyulást, ráadásul a fémek idővel cserére is szorulhatnak. Az autológ, vagyis a saját csont átültetése biológiailag kedvezőbb megoldás, mivel minimális a kilökődés esélye. Ebből az anyagból azonban csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre - írja az Agrárszektor.
Ezt a problémát hivatott orvosolni az a magyar fejlesztés, amelyről Almássy Boglárka, az Óbudai Egyetem PhD-hallgatója és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont mérnöke számolt be. A kutatók a főként kalcium-karbonátból álló tojáshéjból, tisztítás és speciális hőkezelés révén egy hidroxiapatit nevű biokerámiát hoznak létre. Évtizedekkel ezelőtt csupán az volt a cél, hogy a szervezet ne lökje ki a beültetett anyagot. Ma már elvárás, hogy az implantátum aktívan támogassa a gyógyulást, az új biokerámia pedig éppen erre képes.
A kísérletek alapján a csontszövet szinte sajátjaként ismeri fel és könnyen kapcsolódik a tojáshéjból készült anyaghoz. Idővel hajszálerek is átszőhetik a struktúrát, ami biztosítja a tápanyagellátást és jelentősen felgyorsítja a regenerációt. A hidroxiapatit lényegében oszteokonduktív felületként, mintegy autópályaként szolgál a felépülést végző sejtek számára. Hatalmas előnye az is, hogy a tojáshéj természetes formában tartalmazza a csontgyógyuláshoz elengedhetetlen nyomelemeket, például magnéziumot, stronciumot, káliumot és nátriumot.
A háztartási hulladékként többnyire komposztba kerülő tojáshéj orvosi felhasználása rendkívül magas szintű, értéknövelő újrahasznosítást jelent. A Balázsi Katalin és Balázsi Csaba vezetésével dolgozó kutatócsoport jelenleg az eljárás szabványosítására fókuszál. A fő cél az, hogy a létrejövő anyagot pontosan az adott műtéti igényekhez, például egy fogászati beavatkozáshoz vagy egy lábszárcsont pótlásához tudják igazítani.
Mivel a tiszta hidroxiapatit túlságosan rideg és törékeny, a jövőben a fém implantátumokkal történő kombinálása hozhatja el a valódi áttörést a gyógyászatban. Ehhez azonban még szigorúan szabályozni kell a gyártási folyamatot. Garantálni kell a megfelelő kristályméretet, hogy az anyag részecskéi ne kerülhessenek be a véráramba. Emellett biztosítani kell a tökéletes tisztaságot is, hogy az eljárás végén nagy mennyiségben és biztonságosan felhasználható csontpótló álljon a sebészek rendelkezésére.