A haszonállatok sem bírják a hőséget – mi lehet a megoldás?

Agro Napló2023. augusztus 23. 09:44

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz miatt csökken a haszonállatok termelékenysége, termékenysége, és fogékonyabbak a betegségekre.

Fotó: Másfélfok

Az élelemtermelés minden területét egyre súlyosabban érinti a globális klímaváltozás: bár egyre több szó esik a növénytermesztés veszteségeiről, az állattenyésztést és a halászatot sem kíméli az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat.

Gazdasági haszonállataink a népesség jelenlegi élelmezésében kulcsszerepet játszó fehérje 33%-át, és az elfogyasztott kalóriák 17%-át adják globális átlagban. Ezért a jégmentes szárazföld körülbelül 26%-át állattenyésztésre használjuk, a Föld termőterületeinek egyharmadát pedig takarmánytermelésre.

Az IPCC legutóbbi jelentésében ismét figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő termelékenység és növekvő károk egyre inkább ellensúlyozzák az általánosan javuló termelési mutatókat – szélmalomharcra kényszerítve a globális élelmiszeripart – értesült a Másfélfok cikkéből az Agro Napló.

A hőstressz okozta állattenyésztési veszteségek már most évente 1,7 és 2,4 milliárd dollár közé tehetők csak az Egyesült Államokban, amiből a legnagyobb kárt a tejipar látja, főként a tenyésztett fajták alacsony hőtűrő képessége miatt.

A klímaváltozás fokozódásával a károk és veszteségek is egyre növekednek, ami tovább fokozza a már jelenleg is fennálló élelmezési problémákat. Ha nem mérsékeljük érdemben a kibocsátásokat, akkor egyes régiókban lehetetlenné fog válni az élelmiszertermelés, vagy azért, mert a termesztett növény vagy állatállomány ott már nem tud életben maradni az új éghajlati viszonyok között, vagy azért, mert a túl nagy hőség és páratartalom ellehetetleníti a gazdálkodók munkáját.

A forróság nemcsak minket, de az állatállományt is megviseli

Az aszály és az egyre nagyobb hőség hatására csökken az állomány mobilitása és termelékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami nemcsak termelékenységüket, de termékenységüket is csökkenti. A termikus komfortzónán túli minden egyes foknyi további melegedéssel ez a százalék tovább nő.

A kérődzők különösen érzékenyek a hőstresszre, csökkent étvágy, bélmozgás és kérődzés figyelhető meg náluk. A tejelő teheneknél 25–26°C felett jelentősen csökkenni kezd a takarmányfelvétel, 30°C felett pedig rohamos a visszaesés. Bár a kecskék kevésbé érzékenyek a hőstresszre, mint más kérődzők, azok is kevesebbet esznek, ha a hőmérséklet több mint 10°C-kal meghaladja a termikus komfortzónájukat. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet hőségben.

Régóta ismert, hogy hőstressz idején az alacsonyabb táplálékfelvétel tehető felelőssé a tejtermelés visszaesésének nagyjából 30-50%-áért. Egy újabb kutatás pedig bizonyítékot talált arra is, hogy a fennmaradó csökkenés a bél áteresztő képességének növekedésével magyarázható (áteresztő bél szindróma), ami miatt egyrészt tápanyaghiány lép fel a tehén szervezetében és csökken a tej szintézise, másrészt az átszivárgó baktériumok miatt aktiválódik az immunrendszer. A tanulmány szerint már 3 napnyi hőség elég volt ahhoz, hogy kialakuljon ez az elváltozás.

Ugyanakkor nemcsak a tej mennyiségét, de annak összetételét is befolyásolja az éghajlat: forró és párás környezetben a tehenekkecskék és bivalyok tejében is csökkent fehérje- és zsírtartalmat mértek.

Kép: A térképek azt mutatják, hogy az állatállomány az év hány napján van kitéve szélsőséges stressznek a 21. század elején (bal) a század végén az optimista éghajlati forgatókönyv szerint (középső), és a pesszimista forgatókönyv szerint a Hőmérséklet-Páratartalom Index (THI) alapján. (Forrás: IPCC AR6 WGII)

sertéseknél és szárnyasoknál is csökkent táplálékfelvételt figyeltek meg túl magas hőmérsékletek esetén. Emiatt a haszonállatok testtömege lassabban gyarapszik, ami alacsonyabb húshozamhoz, zsírtömeghez és húsminőséghez vezet, valamint kevesebb és alacsonyabb minőségű tojást eredményez. Általánosságban elmondható, hogy a hőstressz minden haszonállatunknak árt, és a csökkent takarmányfelvétel a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, ami további ágazati veszteségeket eredményez.

Mit tehetünk?

Az állattenyésztők jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak a hőstressz enyhítésére, de ezeknek az eszközöknek nagy az energiafogyasztása, így a fokozódó felmelegedéssel szemben nem lesz mindenhol kifizetődő ez a módszer, sőt, a fosszilis alapú energia használatával tovább erősíti a klímaváltozást, így ez könnyen rossz alkalmazkodáshoz („maladaptation”) vezethet.

Az IPCC szerint a hosszú távon is jól működő alkalmazkodási lehetőségek közé tartozik:

  • árnyék biztosítása a szabadföldön tartott állatoknak, a hűtőberendezések hatékonyságának növelése és az istállók megfelelő tájolása, szigetelése;
  • hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése, és azok diverzifikálása;
  • az állatok étrendjének finomhangolása, az etetési időszak eltolása;
  • a víz és a takarmány hatékonyabb felhasználása és a vízgazdálkodás finomhangolása;
  • az állatok számának és a legelő eltartóképességének az összehangolása;
  • forgólegeltetés és a vándorló pásztorkodás támogatása;
  • a kártevők, gyomok és betegségek terjedésének nyomon követése és kezelése.

természetalapú megoldások közé sorolható ún. vegyes gazdálkodási rendszerekben – amelyek kombinálják a növénytermesztést, a legeltetést, a fákat, sőt még akár a halgazdálkodást is – a természetes sokféleség nagyban elősegíti az alkalmazkodást. Jó példa erre az agroökológiai szemléletbe illő agro-erdészet, amely tudatosan integrálja a fákat, cserjéket és a növénytermesztési vagy állattenyésztési rendszereket, ezzel növelve az ökoszisztéma ellenállóképességét a klímakockázatokkal szemben. Ez egy kölcsönösen hasznos együttélés, ugyanis az állatok trágyája javítja a talaj egészségét és tápanyagtartalmát, a gazdának nem kell műtrágyára költeni, a fák pedig árnyékot adnak a haszonnövényeknek és az állatoknak, sőt még szélfogóként és élőhelyül is szolgálnak.

A cikk további részleteit ide kattintva érheti el!

(Forrás: Másfélfok)

Címkék:
takarmány, állattenyésztés, élelmiszeripar, sertés, agrárgazdaság, tojás, állattartás, baromfi, gazdaság, tejipar, kecske, tehén, mezőgazdasági piac, haszonállat, bivaly, szárnyas, agroökológia,