Digitalizáció és innováció segíti a versenyképes oktatást és kutatást Óváron

Agro Napló2023. január 19. 10:46

Napjainkban óriási léptékű a műszaki-technológiai fejlődés a mezőgazdaságban. Dr. Húth Balázst, a Széchenyi István Egyetem docensét kérdezte a Digitális Agrárakadémia.

Fotó: Digitális Agrárakadémia (DAA)

Ahogy a helyspecifikus gazdálkodás, úgy az állattenyésztés is egyre több és pontosabb digitális eszközzel és adatalapú megoldással válaszol az élelmiszertermelés által támasztott igényekre. A szakterület kutatóinak és mérnökeinek egyszerre kell számos, egymásnak alkalmanként ellentmondó elvárásnak megfelelniük. Párhuzamosan kell növelniük a termelékenységet (hiszen egyre több ember élelmezését kell egyre kisebb területen biztosítani), csökkenteniük a termelés ökológiai lábnyomát, és megfelelniük az állatjólléti követelményeknek. Szép és nehéz feladat, ám korszerű eszközökkel, információkkal és a tudással megvalósítható. Ehhez járul hozzá a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszéke is, ahol Dr. Húth Balázs egyetemi docens is tanít.

Fotó: Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszék egyetemi docense

„A nagy változások idejét éljük a mezőgazdaság minden területén. Jelenleg és az elkövetkező években is olyan alapvető átalakulásoknak lehetünk tanúi, amire az elmúlt 3-4 évtizedben nem volt példa” – mondta Dr. Húth Balázs.

„Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is megjelent a digitalizáció, drónokat, műholdakat, csipeket, szenzorokat használunk adatgyűjtésre, autonóm vagy félautonóm technológiákat alkalmazunk a gazdálkodás számos területén. A mezőgazdaság a hadiipart követően az innovatív technológiák egyik legnagyobb felhasználója. A modern állattartás helyes gyakorlatai és a kutatások eredményei elképesztő lehetőségeket nyitnak meg a szakma előtt.”

A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésben is élvonalbeli elektronikus berendezésekkel dolgoznak. Sok gazdaságban már robotok etetik, fejik a teheneket, az egyedekbe csipet ültetnek, bendő bóluszt (lenyelhető kerámia kapszulát, amely elektronikus jeladót tartalmaz) helyeznek, ezek valós idejű („real time”) adatokat szolgáltatnak az állat aktuális biofizikai paramétereiről. Az állatok nyakára vagy lábára helyezett transzponderek mérik az adott egyed mozgását, kérődzését, viselkedésének jellemzőit. Mindent, ami fontos lehet a termelés hatékonyságának megtartása, vagy növelése szempontjából.

Fotó: A dia összefoglalja a különböző szenzorok működését, illetve az általuk továbbított adatokat, valamint az elemzésükből meghozható szakmai döntéseket

A begyűjtött adatok alapvetően két célt szolgálnak. Egyrészt az állattartó üzem gazdaságos működéséhez elengedhetetlen racionális döntéseket lehet a segítségükkel meghozni, másrészt élelmiszerbiztonsági célokat szolgálnak a termelési folyamat egésze során. Amikor például a szakemberek azonnal értesülnek egy-egy egyed esetében a nem kívánatos, megváltozott élettani folyamatokról, hatékonyabban megelőzhetik a betegségek kialakulását. Ezzel elkerülhető a súlyos, vagy akár a nagy veszteséggel járó járványos betegségek kialakulása egy-egy állományban.

Dr. Húth Balázs szerint így kevésbé van szükség gyógyszerekre és antibiotikumra, és ha ezek nem kerülnek bele az élelmiszerláncba, az egyértelműen előnyös valamennyi szereplőre, különösen a fogyasztókra nézve. Így határozottan kijelenthető, hogy a precíziós technológiák az állati termék előállítás hatékonyságának növelése mellett, egyértelműen élelmiszerbiztonsági célokat is szolgálnak.

Fotó: A kiosztott takarmány programozott feltolása – Dr. Húth Balázs

Az állattenyésztésben alkalmazott korszerű fajták és hibridek csúcstermelésre képesek, ugyanakkor minél nagyobb teljesítményt nyújt egy-egy egyed, a szervezete annál érzékenyebb a tartástechnológiára és a takarmányozásra. A legkisebb hiba a termelés csökkenéséhez, vagy akár betegségek kialakulásához vezethet. Az állatok betegségeinek gyógyszeres kezelése az állattenyésztést érő egyik legsúlyosabb kritika. Dr. Húth Balázs szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon nem kiugró az állattenyésztésben felhasznált gyógyszerek mennyisége, de tartástechnológiai fejlesztésekkel, valamint rezisztencianemesítéssel még tovább lehetne csökkenteni a gyógyszerhasználatot, amely egyébként európai uniós elvárás is.

Műszaki-biológiai-gazdasági téren is egyensúlyra törekszünk

A koncentrált, intenzív tartástechnológiai környezetben a kimagasló genetikai potenciállal bíró egyedek hajlamosabbak a betegségekre, mint az extenzív tartásban élő, szerényebb teljesítményű társaik. Magyarországon európai viszonylatban is nagy létszámú telepeken folyik a tejtermelés, a gazdaságok átlagos mérete 424 tehén (2022), és gyakoriak az 1500-2000-es állományú telepek is. Az állománykoncentráció a műszaki-technológiai fejlődés természetes velejárója a tejtermelésben, hiszen a befektetett erőforrások megtérülése, a termelés hatékonysága így javítható. Ennek egy fontos eszköze, hogy egyensúlyt kell fenntartani a műszaki, a biológiai és az ökonómiai szempontok között.

A leglátványosabb állattenyésztési innovációk egyértelműen a robotizáció területén valósulnak meg. Az automatizált folyamatok teljesen átalakítják az állattartás korábbi technológiai megoldásait. Hamarosan már szinte minden nagy állattartó telepen gyakorlattá válik, hogy a tejelő tehenek napi ellátása minimális emberi beavatkozással megoldható. Robot eteti és feji őket, a szakemberek pedig a kapott adatok alapján hozzák meg az adott helyzetben a legmegfelelőbb döntést.

Fotó: A fejőrobot elhelyezése az istállóban – Dr. Húth Balázs

digitalizáció és a robotizáció alakította új agrárforradalmat a hatékonyságnövelés miatt dicsérik, másrészt a munkaerő-leépítés miatt átkozzák. Az állattenyésztésben hasonló trendek érvényesülnek, a robotizált telepek működtetéséhez kevesebb emberre, ugyanakkor más kompetenciákkal bíró munkaerőre van szükség. Ez azonban inkább a krónikus munkaerőhiányt orvosolja, semmint alkalmazottak tömegeit teszi munkanélkülivé.

„Tudomásul kell venni, hogy az állattenyésztésében rendkívül bonyolult és összetett biológiai és műszaki rendszerekkel dolgozunk, ezért minden munkavállalónak, dolgozzon akár az alsóbb, akár a vezetői szinteken, rátermett szakembernek kell lennie. Az automatizálás is azt a célt szolgálja, hogy a termelés biztonsága megoldott legyen, a humánerőforrásból eredő kockázati faktort pedig minimálisra csökkentsük.”

Fotó: Fejőrobot működés közben a Vas megyei Ják település határában

 

Növekedés a színvonalban

Fontos, hogy az elmúlt időszakban jelentős volt a bérszínvonal-emelkedés az ágazatban. Ez a jelenség összefügg a technikai innovációval, hiszen az egyre fejlettebb berendezéseket és egyre érzékenyebb eljárásokat csak kvalifikált munkaerő képes működtetni. A profit egyértelműen összefügg az alkalmazottak szakmai képességeivel, a magasan képzett munkatárs pedig drágább.

„Mindenképpen meg kell mutatnunk a leendő állattenyésztési szakembereknek, hogy az ágazatunk ma már egyáltalán nem azt jelenti, hogy gumicsizmában szaladgálunk az istállóban” 

– mondta Dr. Húth Balázs. Egy szakképzett állattenyésztő a gyakorlatban több okostelefont, tabletet és laptopot lát, mint gumicsizmát, ráadásul rengeteg irányban fejlesztheti a tudását nálunk, Mosonmagyaróváron.

Fotó: Felsőpályás takarmánykiosztó robot a takarmány előkészítőben – Dr. Húth Balázs

A legmodernebb digitális eszközök érthetően sokkal vonzóbbak a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, mint a vasvilla és a trágyás talicska. Egy teljesen automatizált tejtermelő istállóban például a tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik. A szakember szerint ezek a rendszerek jószerével teljes mértékben kiválthatják az emberi munkaerőt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a modern istállókban már egyáltalán nem dolgozik ember. A hagyományos technológiához képest viszont jóval kevesebben vannak, és egészen más típusú munkát végeznek – mondta.

„Főként a begyűjtött adatokat elemzik, átlátják a technológiai folyamatokat és az összefüggéseket, szintetizálnak, ezek alapján pedig racionális szakmai döntéseket hoznak, amelyek biztosítják az egyes technológiai elemek szinergista működését, a termelő egyedek (biológiai alapok) maradéktalan kiszolgálását.”

Ma már nem kell egész nap a telepen lenni ahhoz, hogy értesüljenek a fontos eseményekről: a kamerák, a szenzorok és az adatok információi távolról, képernyőről is követhetőek, sőt, a rendszerek beállítástól függően automatikusan be is avatkozhatnak, de legalábbis azonnali értesítést küldhetnek annak szükségességéről. Így megelőzhetők és csökkenthetők a károk és a veszteségek, ráadásul mindezt kevesebb idő és energiafelhasználással lehet elérni.

Fotó: Felsőpályás takarmánykiosztó robot az istállóban – Dr. Húth Balázs

Így segítik a robotok az állattartást

A takarmánykiosztó robot az optimalizált receptúra alapján, automatikusan keveri a takarmányt, igazodva az egyedek eltérő tejtermeléséhez. A fejőrobot minden egyes munkaműveletet képes elvégezni a tőgy előkészítésétől és fertőtlenítésétől kezdve egészen a fejésig, emberi beavatkozás nélkül. Egy ilyen robot akár 50-60 tehenet is el tud látni. A berendezéseket az istállók jól megtervezett pontjain helyezik el, a tehenek pedig akkor mennek oda és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor szeretnék.

Fotó: Tehenek a fejőrobot elővárakozójában – Dr. Húth Balázs

A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, nem okoz stresszt az állatnak, hanem éppen ellenkezőleg, jól érzi magát a fejőállásban. Emiatt – és a kevesebb emberi jelenlét hatására – az automatizált istállók lényegesen nyugodtabb termelési környezetet biztosítanak az állatoknak.

„A napi munkaszervezési rutinnal járó zavaró tényezők jelentős része kiküszöbölhető, az állatok barátságosabbak, nyugodtabbak, így jobban is termelnek.”

Fotó: A dia az ivarzás- és kérődzésmonitoring rendszer működését és telepítését mutatja be, DAA

A modern istállókba a munkagépek bejárása is korlátozott, hiszen valamennyi technológiai folyamat automatizált. Az istálló klímájáról, hőmérsékletéről és páratartalmáról ugyancsak vezérlőautomatika gondoskodik.

„Próbálunk a teheneknek olyan kényelmes környezetet teremteni, ahol a genetikai képességeiket maximálisan ki tudjuk aknázni. Így érhető el, hogy egy mai tejelő tehén akár 12-13 ezer liter tejet is termelhet egy laktációs, vagyis tejtermelő periódus alatt, ami nagyjából 10-11 hónapig tart”

– mondta Dr. Húth Balázs.

„Vannak tehenek, amelyek akár napi 70-80 liter tejet is termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a 30-40 évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek. Ezzel pedig az alkalmazott technológiának is lépést kell tartania” – értesült a Digitális Agrárakadémia közleményéből az Agro Napló.

A megváltozott termelési színvonal egyben azt is jelenti, hogy az állatok „csúcsra vannak járatva”, így érzékenyebbek a környezeti hatásokra. Folyamatosan figyelni és finomhangolni kell a takarmányozást, a mikroklímát és még sok további tényezőt, hogy a tehenek genetikai teljesítményét minél jobban ki lehessen használni. A modern, automatizált istállókban például a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek, amire azért van szükség, mert a tehenek akkor termelik a tejet, amikor pihennek. Vagyis az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet és nyugodtabban tölthesse így az idejét.

„Egyetlen állattenyésztőnek sem lehet célja az, hogy az állatok biológiai igényét ne elégítse ki maximálisan, hiszen akkor nem termelnek genetikai képességüknek megfelelően, a gazdaság pedig tönkremegy.”

Az állatjólléti aggályok mellett az utóbbi években hasonlóan hangsúlyos kritika az állattenyésztéssel, különösen a szarvasmarhatartással szemben, hogy hatalmas az ökológiai lábnyoma. Nagyon sok energiát, földterületet, vizet igényel, hogy az állat egy kiló húst vagy egy liter tejet „termeljen”. Dr. Húth Balázs szerint a kritika részben megalapozott. Ám miközben a Föld népessége folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan pedig csökken a  művelhető földterületek nagysága. Vagyis egyre kisebb területen kell elegendő élelmet termelni egyre több embernek. Ez az elvárás pedig csak innovációval, intenzív technológiákkal és fajtákkal lehetséges – vélekedett.

Fotó: Bendőfisztulás tehén a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tangazdaságában található egyedi takarmányfelvétel mérő állomáson – Dr. Tóth Tamás

Az állattenyésztésnek jelentős a környezetterhelése, ami nemcsak az állatok tartására, de a nekik szánt takarmány megtermelésére, a takarmánynövények öntözésére és szállítására is vonatkozik. Ezért napjaink állattenyésztési kutatásaiban kiemelt figyelmet fordítunk az állati termék-előállítás környezeti terhelésének csökkentésére. A Tangazdaságunkban létesített automata takarmányfelvétel mérő állomásokkal (Hokofarm RIC2) például lehetőségünk nyílik a szarvasmarha egyedi takarmányfogyasztását, valamint takarmányfelvételi szokásait „real time”, valós időben rögzíteni, így az egyes egyedek takarmányértékesítő képessége rutinszerűen meghatározható. A tulajdonság vizsgálata és az azt meghatározó nukleotid polimorfizmusok ismerete lehetővé teszi számunkra az értékmérő tulajdonságra irányuló közvetlen szelekciót, amellyel javítjuk a marhahús termelés hatékonyságát, valamint csökkentjük annak környezeti terhelését.

Fotó: Egyedi takarmányfelvétel mérő állomás a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tangazdaságában – Dr. Tóth Tamás

Ezen túlmenően a takarmányadagok összetételének megváltoztatásával, illetve speciális takarmánykiegészítők alkalmazásával, a trágyakezelési technológia fejlesztésével jelentősen csökkenthető az emésztés során termelődő üvegházhatású metán mennyisége.

Kérdés, hogy meddig fokozható az állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarhatartás hatékonysága. Dr. Húth Balázs elmondta, hogy amióta 25 évvel ezelőtt elkezdett a szakmában dolgozni, harmadával emelkedett a tehenek átlagos tejtermelése. Ezt együttesen határozzák meg a nemesítés eredményei, azaz a genetikai tényezők, továbbá a tartás- és takarmányozástechnológiai innovációk. A docens véleménye szerint a teljesítményben mutatkozó genetikai előrehaladás a jövőben csökkenni fog, vagyis valószínűleg közelítünk a tehén biológiai teljesítőképességének felső határához. De hogy pontosan hol lesz ez a határ, azt ma még senki sem tudja megmondani – fogalmazott.

Miért jelentkezzenek a fiatalok Mosonmagyaróvárra állattenyésztést tanulni?

A korszerű állattenyésztési technológiák oktatásának Óváron mindig is hagyománya volt, így várunk minden leendő hallgatót, aki érdeklődik a precíziós állattenyésztés iránt. A képzés során valamennyi fontos gazdasági állatfaj (kérődzők, sertés, baromfi) esetében naprakész ismereteket kapnak a tenyésztés-, tartás- és takarmányozás technológia területén annak érdekében, hogy a leendő mérnökök szakmailag megalapozott válaszokat tudjanak adni a modern állattenyésztés kihívásaira. A gyakorlatorientált képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a „személyre szabott” oktatásra, ahol az ismeretanyagot rugalmasan alakítjuk, formáljuk a hallgatók érdeklődési területének megfelelően, segítve az élményalapú ismeretszerzést és tanulást. Továbbá a tehetséges fiatalokat bevonjuk a kari projekt munkákba is – mondta el Dr. Húth Balázs.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vonatkozó weboldalait itt lehet elérni:

(Forrás: DAA)

Címkék:
állattenyésztés, szarvasmarha, agrárgazdaság, állattartás, technológia, gazdaság, élelmiszerbiztonság, széchenyi istván egyetem, precíziós állattenyésztés, digitális agrárakadémia, tehén, mezőgazdasági piac, haszonállat, dr. húth balázs,