Az 1990-es években édesapám, Kántor József kezdte a gazdálkodást mintegy 50 hektáron. Így mindhárom fia ebben a világban nőtt fel, ez is közrejátszott abban, hogy amikor a gimnáziummal végeztem, Mosonmagyaróvárra mentem az agráregyetemre – mondta Kántor József. Eközben pedig fejlesztettük a gazdaságot, a szántóföldek mellett sertéstartással, 20 kocával és a szaporulatával is foglalkoztunk. Az egyetemen 2001-ben végeztem, majd egy év elteltével én is csatlakoztam a családi vállalkozáshoz. Bérleményekkel nagyjából 150 hektárra bővültünk és így folytattuk tovább együtt a termelést.

2003-ban szintén Óváron végeztem el a növényvédelmi szakmérnöki képzést. A további fejlesztésekkel pedig ma már külön telephelyen, két magtárral kiegészítve, nagyságrendileg 400 hektáron gazdálkodunk családi összefogással, a két öcsém aktív szakmai segítségével. A ma már 50 koca és szaporulata révén megvalósított sertéstartásnál most állunk át a nevelésről a hizlalásra, amit egy korszerű, klimatizált, szenzorokkal, automata szellőzővel és tápkeverő, valamint daráló rendszerrel működő istálló szolgál. Ezen kívül növényvédelmi szaktanácsadóként segítem nagyjából 700 hektár szántóföldi termelését is.

A Bakonyalja, a Sokorói-dombság és a Kisalföld találkozásánál nagyjából fele részen sík, jó minőségű talajokon gazdálkodunk. A másik fél dimbes-dombos, több helyen homokos, heterogén terület, ahová kukoricát nem érdemes vetni a vadkár, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodás miatt. A termesztett kultúrák között hangsúlyos az őszi árpa és az őszi búza, összességében a területeink nagyjából 1/3 része az őszi kalászos. Termesztünk még az állatok fehérjeszükségletének kielégítésére takarmányborsót, továbbértékesítésre pedig őszi káposztarepcét, illetve kukoricát, valamint az ideit leszámítva szinte minden évben étkezési mákot is 20–30 hektáron.

Így működik az adatalapú gazdálkodás gyakorlata

Fontos, hogy minden táblán bővített talajvizsgálatot végzünk, a pályázatban leírtak szerint pedig ezután GPS-vezérelten történik majd a mintavétel. Jelenleg a területek teljesen fel vannak mérve, ezáltal a tápanyag-kijuttatási tervet elkészítve az erőnkből és a nagyságunkból adódó lehetőségeink szerint elvégezzük a műtrágya differenciálását. A tápanyaghiányos részeken igyekszünk a talaj szolgáltatóképességén javítani, akár drágább műtrágyákkal is. A területünk annyira heterogén, hogy kizárólag komplex műtrágyával nem lehet úgy megoldani a visszapótlást, hogy mindenhol optimális legyen, ezért ott, ahol szükséges, külön-külön végezzük a foszfor és a kálium kijuttatását.

A KWS vetőmagokat minden szegmensben használjuk, az őszi kalászosok, a kukorica és a repce esetében is így van ez. Azon felül, hogy a cég megbízható hátteret és remek vetőmagokat kínál, az óvári évfolyamtársak közül több barátom is a csapatukban dolgozik. A személyre szabott mezőgazdasági információkat, tőszámkalkulátort és differenciált tőszámú vetésszolgáltatást nyújtó myKWS rendszert is így ismertem meg, amikor egy baráti beszélgetésben felvetődött a téma.

Nagyjából 1,5 éve regisztráltam a myKWS rendszerébe, idén pedig letöltöttem a telefonos applikációt is. Később pedig Kismányoky András barátom, a KWS Agroszerviz menedzsere látogatott el hozzánk és megmutatta, mikre lehet használni a programot. A mezőgazdaság digitalizációja iránt élénken érdeklődő Zalán fiamnak is tetszett a dolog, így mindketten rákaptunk a Tábla vitalitás eszközre, amiben díjmentesen kapunk heti rendszerességgel NDVI- és NDWI-térképeket, amelyekkel nyomon követhetjük a növényállományok egészségét és fejlődését.

Azóta felvettük a tábláinkat a programba és rendszeresen rájuk is nézünk. Szépen láthatóak a térképeken azok a különbségek, hibák és eltérések, amiket más esetben csak a traktor fülkéjéből lehet észrevenni. A magam részéről 44 évesen egy kicsit megfontoltabban vágok bele az újításokba, ezért nagyon örülök, hogy a fiam nyitott és fogékony a modern technológiai megoldásokra. Az ő kérésére vásároltunk egy drónt is, amire különböző programokat is telepített és amivel több általunk művelt területet is lerepült már.

A traktorban és a kombájnban ülve a magam részéről jól megismertem a tábláink adottságait és tulajdonságait, ennek alapján elmondhatom, hogy a myKWS program térképei visszaadják és megerősítik a már megszerzett tudásomat, akár rovarkártételre vagy vetéshibára vonatkozóan is.

A rendszer nekünk abban segít nagyot, hogy a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” pályázatban elindultunk és nyertünk is támogatást egy Väderstad Tempo szemenkénti vetőgépre, amihez kapcsolódva az alkalmazás több szempont és adat figyelembevételével képes az optimális differenciált tőszámkijuttatás térkép létrehozására. Ennek részleteit már tanuljuk és az idén valósítjuk meg első alkalommal. A permetezés és a műtrágyaszórás eddig is ISOBUS-rendszerben, GPS-alapon történt, de az elnyert pályázatnak köszönhetően a vetőgép mellett már beszereztünk egy CLAAS traktort és egy Kverneland permetezőgépet is, hogy a térképekkel kiegészítve a növényvédelmet és a tápanyag-utánpótlást is képesek legyünk differenciálni.

A pályázatban a már megvásárolt gépeken kívül egy CLAAS LEXION betakarítógép és egy Väderstad Spirit gabonavetőgép is szerepel, de ezeket anyagi megfontolásból csak jövőre szerezzük majd be. A terveink között van a műtrágyaszórás differenciálásának tökéletes megvalósítása, valamint a precíziós szolgáltatás keretében az ehhez szükséges térképek elkészítése és a zónalehatárolás is. A pályázatban vásárolt és egy már meglévő traktorunk esetében a vetésnél és a növényápolásnál is igénybe vesszük az RTK-szolgáltatást.

A KWS szakértőivel közösen a repcekultúrában a gabona és a dupla gabona sortávokkal végzünk kísérleteket, valamint az új vetőgéppel idén augusztusban kipróbáljuk a sorközműveléses, 50 és 75 centiméteres sortávot is – mondta a szakember.

Fontos és hasznos, hogy amikor egy új KWS kukorica- vagy repcehibrid kerül a piacra, mindig teszteljük is azokat: megnézzük, elemezzük és megmérjük a teljesítményeiket. Szerencsére a baráti körömben sokan gazdálkodnak és szeretek is utánanézni a dolgoknak, így sokat tanulok tőlük és a megszerzett információkból, amit az is segít, hogy a családunk részéről nyitottak vagyunk az újdonságokra.

A növényvédelemben áll össze a rendszer

A myKWS rendszerben különösen tetszik a „Gazda szeme” funkció, amibe az okostelefon fényképezőgépe segítségével rögzíthetem a táblán talált kórtani, rovartani esetet és jegyzetnek elhelyezhetem az adott helyhez kapcsolódóan azzal együtt leírva, hogy miért volt érdekes. Ez segít később is pontosan emlékezni a helyszínekre és az eseményekre. Ráadásul a saját jegyzeteimet felhasználva tudok következtetni az általam szaktanácsolt területek kezelésére is. A hiánytünetek
között 20 év növényvédelmi tapasztalat után is akadnak olyan esetek, amikor nem lehet biztosra menni a látottak alapján.

Ilyenkor lefotózom a tünetet, elmentem a képet és megkérdezem a KWS szakembereit, a válaszokat pedig be tudom építeni a szaktanácsadásba is. Ehhez kapcsolódó fontos információ a gazdatársaknak, hogy a modern technológiák elsajátításával és alkalmazásával többletmunkát kell elvégezni, amihez elhatározás, idő és érzék is szükséges, ezért érdemes olyan szaktanácsadó támogatását igénybe venni, aki gyakorlott és felkészült a naprakész teendőkből. Nálunk a fiam hozzáállása és érdeklődése segíti a folyamatot, hogy közösen ismerjük meg és sajátítsuk el a helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.