Hogyan kerüljük el a szabálytalanságokat a dughagymaárusításnál?

Agro Napló2022. április 25. 10:22

Sok szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is további jogsértéseket tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei a dughagymaárusítás piaci ellenőrzései során.

Fotó: Facebook/Nébih –  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei néhány tipikus hibára figyeltek fel, például, hogy a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát, amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek. A Nébih a feltárt ügyeket áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amely az engedély nélkül termesztőket kötelezte az engedélykérelem benyújtására. Az engedélyezés helyszíni ellenőrzése során az is kiderült, hogy a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette, mert a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz benyújtani. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt – értesült a Nébih közleményéből az Agro Napló. 

Hazánkban a vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be. Az engedélykérelmek régebbi elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül „csencselik”, a dughagymatermesztést nem tervezetten, hanem esetlegesen végzik, és az is általános tapasztalat, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal.

A hasonló hibák és hiányosságok elkerülése érdekében a Nébih tájékoztatja a hagymaszaporítóanyag-termesztőket, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek* nevezett törvény, és a zöldségrendeletnek** nevezett rendelet szabályozza. A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.

Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához. Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés” megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról, ide kattintva.

A vetőmagtermesztők számára jó hír, hogy a vonatkozó jogszabályok*** alapján a fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.

Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba.

Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.

Amennyiben valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. A Kérelem űrlap letölthető a Nébih honlapjáról, ide kattintva.

Az engedélykérelemmel kapcsolatos további információk szintén elérhetők a Nébih honlapján, ide kattintva.

A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.). 

Elektronikus beküldés esetén a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, azonosítás után a „Kormányhivatali ügyek” témacsoportot, a „Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti feladatok” ügytípust, majd a Békés Megyei Kormányhivatalt kell kiválasztani, majd az elektronizált (pl. beszkennelt) dokumentumokat csatolni.

Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:

  • a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
  • olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
  • az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.

Hivatkozott jogszabályok

* a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 
** a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet
*** a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatásigénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI.25.) FM rendelet 6. § (10) bekezdése

(Forrás: Nébih)

Címkék:
vetőmag, növénytermesztés, agrárgazdaság, nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (nébih), gazdaság, ellenőrzés, szántóföldi növénytermesztés, mezőgazdasági piac, engedély, származás, jogsértés, makó, dughagyma,