Agro Napló • 2020. február 26. 12:28
A kelet-európai és balti országok mezőgazdasági miniszterei február végén Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források szinten tartása – közülte a tanácskozást követően az Agrárminisztérium (AM) az Agro Naplóval.
A tájékoztatásban úgy fogalmaznak: a magyar kormány mindent megtesz, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a klímavédelem árát a gazdákkal vagy az élelmiszer-áremeléseken keresztül a magyar emberekkel fizettessék meg.
Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei február 24-én közös nyilatkozatban álltak ki a KAP költségvetésének szinten tartása mellett.
Az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatában szereplő összegen mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. „Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források” – mondta Nagy István, az agrártárca vezetője a varsói miniszteri találkozót követően.
A Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott eseményen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között – állapították a miniszterek.
A magyar tárcavezető hozzátette: „a Zöld Megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, – így például ne a magyar gazdák –, hanem a nagy, szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát. A klímavédelem pedig ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez” – hangsúlyozta Nagy István.