Nehéz ügy az öntözésfejlesztés, de a kezdeti lépéseket megtette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban lezárult vízigény-felméréssel. Ennek során kiderült, hogy a termelők 350 ezer hektárt öntöznének a mai 80 ezer hektárnyi területtel szemben. A Portfolio Agrárium 2018 konferenciáján Győrffy Balázs, a NAK elnöke két példával is illusztrálta, hogy ez nem speciálisan magyar probléma. Igaz, a kezdetektől a megvalósulásig más és más út vezet. Mint mondta, Portugáliában még az 1950-es években alkották meg a helyi országos öntözésfejlesztési stratégiát, és az abban lefektettek alapján nemrég adtak át új berendezéseket. Romániában pedig úgy határoztak az ottani illetékesek, hogy közel 1 milliárd eurót, nagyjából 310 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kialakítandó hazai öntözésfejlesztési stratégia keretében mekkora összeget szán a kormány a teljes kiépítésre. Az viszont – mint elhangzott – a vidékfejlesztési pályázatokból kiderült, hogy a VP-ben meghirdetett öntözésfejlesztési lehetőségek nem voltak igazán népszerűek. Ennek okai leginkább a bonyolult tulajdonviszonyok, a szabdalt birtokszerkezet, az engedélyezés féléves átfutási ideje és a 100 milliós beruházási igény voltak.
Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az ügyben tett kormányzati erőfeszítéseket érzékeltette. Ilyen volt például a vizek állami kézbe vétele, vagy az, hogy osztatlan közös területen nem kell minden tulajdonos engedélye a beruházáshoz. A leendő stratégia kapcsán egy öntözési kataszter készítését és – a gyorsabb ügyintézés érdekében – elektronikus engedélyezési folyamatot ígért. Megvizsgálandónak tartja azt a gyakorlatot is, hogy ötévente mindent újra engedélyeztetni kell, igazodva a talajvédelmi terv ötéves időtartamához. A helyettes államtitkár szerint még pár évig biztosan el fog tartani, mire minden szabályozási akadály elhárul az öntözésfejlesztésbe beruházni kívánók elől.
Ugyanakkor akad pozitív példa is, olyan vállalkozás, amelynek – minden nehézség ellenére – tevékenységében alapvető eszköz a víz. Varga István, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője megjegyezte, ma már nélkülözhetetlen az öntözés a versenyképes termeléshez, ők maguk évente 3 milliárd köbméter vizet terítenek szét a növényi kultúrákon. A cég 2000 hektárt művel, amelynek fele öntözött. Lineár, csévélődobos és konzolos rendszerek is üzemelnek náluk a tábla adottságaitól függően, illetve 15 hektárt csepegtetnek, 100-120 hektár kap mikroöntözést. Hozzátette, a hasznossága pedig a hozamokban mutatkozik meg: a sárgarépából, az ipari paradicsomból, a vöröshagymából 70-100 tonnát takarítanak be. Mint mondta, a kalászosokat is érdemes öntözni, viszont itt a haszon sokkal inkább a jobb minőségben érzékelhető.
A Rónánál az összes költség 8-20 százalékát teszi ki az öntözés, Váradi Balázs, a Magtár Kft. öntözési üzletágának vezetője szerint érdemes erre költeni, mert viszonylag hamar megtérül. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a nem kellően gondos tervezés viszont később visszaüthet. Szerinte nagyon fontos a tábla adottságaihoz, méretéhez, talajszerkezetéhez illeszkedő öntözőrendszer, és nem szabad sajnálni 1-2 millió forintot az előkészítésre.
Váradi Balázs szerint persze minden tervezésnek akkor van értelme, ha van mire alapozni, nevezetesen a vízre. Ugyanis a jelenlegi helyzet az, hogy folyóvizeket és a csapadékvizeket „elengedünk az országból, ahelyett, hogy tározókban felfognánk”. Úgy vélte, a stratégiában főleg a vízkészlet szabályozására kell törekedni.
Amit a vízjogi engedélyezési eljárásokról tudni kell
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei egy látványos táblázatban foglalták össze az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokat. Ebben nyomon követhető, hogy az vízhasználatot tervező termelőnek az előkészítéstől a megvalósításig, illetve az esetleges megszüntetésig, mit kell tennie.
