A NAK közleménye emlékeztet, hogy az agrárkamara a vegetatív szaporítóanyagot előállító szőlő- és gyümölcsfaiskolák, illetve vetőgumó-termelők jelzése alapján kezdeményezte a vetőmag-előállításhoz hasonló földhasználati lehetőségek biztosítását a vegetatív szaporítóanyag termelésben.
A vegetatív szaporítóanyag előállítás a vetőmagtermeléshez hasonlóan speciális művelési-, gondozási- és területigényei vannak, melyek teljesíthetősége a törvényi szabályozás mostani módosításával lényegesen egyszerűbb lesz.
A faiskolákat ugyanis - legyen szó szőlőoltvány és a gyökérnemes dugvány iskoláról, gyümölcs-, díszfaiskoláról, vagy más vegetatív részek szaporításáról - minden évben új területre kell telepíteni, és optimális esetben ugyanarra a területre legalább 4-5 év pihentetés után ajánlott csak újra iskolázni, telepíteni. Ellenkező esetben beállhat a terület úgynevezett talajuntsága, ami jellemzően a szaporítóanyag növekedési és növény-egészségügyi problémáit okozza.
A törvény módosításával a vegetatív szaporítóanyag termesztést szolgáló területek vándoroltatása lényegesen könnyebbé válik a termelők számára - tartalmazza a közlemény.
