Magyarország megtalálható a nemzetközi lovasvilág térképén, Mezőhegyes, Bábolna, Szilvásvárad és a Hortobágy neve világszerte ismert a tenyésztők előtt – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter október 9-én, vasárnap Karcagon, a helyi lovasnap megnyitóján. Arról beszélt, hogy a nyolc őshonos fajtát (lipicai, nóniusz, gidrán, shagya arab, furioso-north star, magyar hidegvérű, hucul és kisbéri félvér) Európában jól ismerik a lótenyésztők és a kereskedők, a kétszázharminc éves Mezőhegyesi Állami Ménesben megrendezett I. Magyar Lótenyésztési Napok és a XXI. Karcagi Lovasnap azonban a határokon belül is ráirányítja a figyelmet a magyar lótenyésztés ősi hagyományaira.

A miniszter megjegyezte: a résztvevők kedvet kaphatnak ahhoz, hogy ellátogassanak az agrártárca által felügyelt, a magyar lótenyésztés bázisát képező, patinás állami ménesekbe, ahol az őshonos magyar és a modern sportoló fajtákkal is találkozhatnak. Az FM vezetője arra is kitért, hogy a lótenyésztés jellemzően nem nyereséges tevékenység, komoly bevételt csak azok a kivételes ménesek tudnak felmutatni, amelyek vagy sikeres sportlovaikról híresek (Zangersheide-i ménes, Paul Schockemöhle ménese), vagy különleges fajtát tenyésztenek.

A miniszter az állami ménesek fejlesztéséről szólva kiemelte: 2012 óta Bábolnán a társaság könyv szerinti vagyona 1,2 milliárd forinttal nőtt, amelyből csupán 450 millió forint volt támogatás, a többi a gazdálkodás stabilizálásának eredményéből egészült ki. A tárcavezető azt is felidézte, hogy Szilvásváradot 8,8 milliárd forintból, három ütemben fejlesztik, így ebben a régióban szintén korszerű, a turizmus igényeit kielégítő, nívós hazai és nemzetközi rendezvények helyszínéül szolgáló új lovasközpont épül.

Forrás: MTI/nak.hu