Hazánk búzatermelése az Európai Uniónak 3,5-5,8%-át, kukoricából pedig 12,5-17,7%-át teszi ki.
A betakarított alacsony termésmennyiségek az alacsony termelési színvonalra utalnak. Ennek okait a termelők kedvezőtlen pénzügyi helyzetében az anyagilag nem kellően megalapozott gazdálkodásában sok esetben a nem megfelelő szakmai tudásban az alacsony tápanyag felhasználásban, a hiányos növényvédelemben és talajelőkészítésben kell keresni. Magyarország ökológiai és közgazdasági adottságai lehetővé teszik, hogy a hazai gabonatermelés Európában és más piacokon és versenyképes legyen.
Az utóbbi években kedvezőtlenné vált az ágazat közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentős ingadozásában a versenyképességünk romlásában jelentkezett. Ebben jelentősen közrejátszott a jelentős költségnövekedés a felvásárlási árak módosulása és az elmaradt fejlesztések.
A vizsgált két növény (búza, kukorica) előnyös gazdasági rugalmassága megnyilvánul a bőséges fajtaválasztékban (tájkörzetekre nemesített, különböző éréscsoportú, szárazságtûrő és felhasználhatóságú fajták. Géprendszer közvetlenül adapterrel kiegészítve üzemeltethetők, ebből következik a jó társíthatóság további növényekkel (árpa, borsó, napraforgó, repce). Fő- és melléktermékek többféle hasznosítási lehetőséget kínálnak (élelmezés, takarmányozás, vetőmag, ipari célok). Forgóeszköz szükségletük volumenben és időben eltérő. Ugyanakkor a búza viszonylag korai bevételt biztosít, a kukorica pedig az őszi szükségleteket elégíti ki. Előveteményre különösen nem érzékenyek illetve elég tûrőképesek.
A jövedelmezőségszámítást az előző számban leírtak alapján végeztük.
Az ágazati eredmény alakulása a társas vállalkozásnál
| Megnevezés | M.egység | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |
| Búza | |||||
| Termelési érték | Ft/ha | 81971 | 112087 | 112921 | 95737 |
| Termelési költség | Ft/ha | 87323 | 92990 | 98097 | 100036 |
| Ágazati eredmény | Ft/ha | -5352 | 19097 | 14824 | -4299 |
| Kukorica | |||||
| Termelési érték | Ft/ha | 116544 | 132263 | 139029 | 132158 |
| Termelési költség | Ft/ha | 108276 | 119031 | 130461 | 138082 |
| Ágazati eredmény | Ft/ha | 8268 | 13232 | 8868 | -5924 |
Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
Mind a két növény esetében 2002-ben veszteséges volt a termelés. A kukoricánál kedvezőtlen tendencia jelentkezett, mert az utóbbi években ez az ágazat stabil jövedelmet biztosított a termelők számára.
Az ágazati eredmény alakulása az egyéni gazdaságokban
| Megnevezés | M.egység | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |
| Búza | |||||
| Termelési érték | Ft/ha | 84912 | 104909 | 96229 | 92350 |
| Termelési költség | Ft/ha | 71669 | 79666 | 92084 | 90018 |
| Ágazati eredmény | Ft/ha | 13243 | 25243 | 4145 | 2332 |
| Kukorica | |||||
| Termelési érték | Ft/ha | 115426 | 130663 | 134083 | 127990 |
| Termelési költség | Ft/ha | 94059 | 96320 | 116906 | 113548 |
| Ágazati eredmény | Ft/ha | 21367 | 34346 | 17177 | 14442 |
Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
Az egyéni gazdaságoknál a búza és a kukorica esetében is nagy a szóródás az egyes évjáratokban, ennek ellenére minden évben az ágazati eredmény pozitív szaldót mutat.
Az ágazati eredmény nagysága a bevételek és kiadások alakulásától és egymáshoz való viszonyától függ. Mindezt elsősorban az értékesítésből származó bevételek az ágazathoz kapcsolódó támogatások és egyéb bevételek is befolyásolják.
A növénytermesztés jövedelemtermelő képességénél fontos szerepet tölt be a föld szerepe. Tudott dolog, hogy az agrártermelés döntő fontosságú erőforrása a termőföld, ami semmi mással nem pótolható. Azt, hogy az ebből adódó potenciális lehetőségeket hogyan használják ki a termelők az érdekeltségi viszonyok döntik el. Ebből adódóan a terület egységre vetített ágazati eredmények a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik.
A jövedelemtartalom alakulása a társasgazdaságoknál
| Megnevezés | M.egység | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |
| Búza | |||||
| Értékesítési ár | Ft/tonna | 21622 | 28459 | 23555 | 23795 |
| Önköltség | Ft/tonna | 23725 | 24474 | 21157 | 26258 |
| Jövedelem tartalom | Ft/tonna | -2103 | 3985 | 2398 | -2463 |
| Termésátlag | Tonna/ha | 3,64 | 3,74 | 4,56 | 3,74 |
| Költs..fedezeti pont | Tonna/ha | 3,99 | 3,21 | 4,10 | 4,12 |
| Kukorica | |||||
| Értékesítési ár | Ft/tonna | 16228 | 24591 | 20014 | 21292 |
| Önköltség | Ft/tonna | 15486 | 24089 | 19145 | 23142 |
| Jövedelem tartalom | Ft/tonna | 742 | 508 | 869 | -1850 |
| Termésátlag | Tonna/ha | 6,99 | 4,99 | 6,83 | 5,97 |
| Költs..fedezeti pont | Tonna/ha | 6,67 | 4,89 | 6,53 | 6,49 |
Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
Az értékesítési árak a búzánál a társasgazdaságoknál stagnáló tendenciát mutatnak a vizsgált utóbbi két évben. Az önköltségek pedig jelentősen emelkedtek. Ennek következtében a jövedelemtartalom 2 évben pozitív (2000., 2001 év), illetve 2 évben (1999., 2002) negatív eredményt mutat.
A kukorica értékesítési ára és önköltsége évente jelentős ingadozást tükröz, ennek következtében a jövedelem 2002-ben már negatív előjelû.
A jövedelemtartalom alakulása az egyéni gazdaságokban
| Megnevezés | M.egység | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |
| Búza | |||||
| Értékesítési ár | Ft/tonna | 20263 | 27405 | 20597 | 22300 |
| Önköltség | Ft/tonna | 18460 | 21975 | 21535 | 25137 |
| Jövedelem tartalom | Ft/tonna | 1803 | 5430 | -938 | -2837 |
| Termésátlag | Tonna/ha | 3,78 | 3,61 | 4,22 | 3,52 |
| Költs..fedezeti pont | Tonna/ha | 3,44 | 2,89 | 4,41 | 3,96 |
| Kukorica | |||||
| Értékesítési ár | Ft/tonna | 15518 | 27063 | 18075 | 21582 |
| Önköltség | Ft/tonna | 13449 | 21265 | 16883 | 21029 |
| Jövedelem tartalom | Ft/tonna | 2069 | 5798 | 1192 | 553 |
| Termésátlag | Tonna/ha | 6,99 | 4,65 | 6,94 | 5,44 |
| Költs..fedezeti pont | Tonna/ha | 6,05 | 3,65 | 6,48 | 5,30 |
Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
A búzánál az utolsó két évben veszteségessé vált a termelés. A kukorica jövedelem pozíciója szintén kedvezőtlenül alakult annak ellenére, hogy nem volt veszteséges a termelés. Azonban az árak 553 Ft-os jövedelemtartalma nem segíti az ágazat fejlődését.
Összegezve megállapítható, hogy a vizsgált években kedvezőtlenebbé vált a két növény közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentős ingadozásában nyilvánul meg, amely erős befolyással van a versenyképességre.
A termelési folyamatok ráfordításaiban az anyag jellegû költségek közel 70%-át képviselik, a vállalatok igen érzékenyen reagálnak az ipari anyagok és eszközök áraira. Megmutatkozik ez a vetőmag-, energia- és mûtrágya költségek, gépüzemeltetés területén a költségek jelentős emelkedésében.
A magyar gabonatermesztés versenyképességét, fejlődési irányát alapvetően az határozza meg, hogy az EU-ban Magyarország rövid távon biztos piachoz jut-e vagy sem. Minimális az esélyünk ha rossz minőséget állítunk elő, közepes minőségnél a piaci ingadozással kell számolnunk. Versenyképes gabonához EURO minőségnél jobbat kell előállítani, amelyhez jelentős fejlesztésre, beruházásra van szüksége az ágazatnak.
Ehhez megvalósítandó feladatok röviden a követőzők:
- A helyi adottságokhoz igazodó versenyképes termelési struktúra kialakítása régiós szinten
- Korszerû és környezetkímélő technológiák alkalmazása a jelenlegi géppark jelentős megújítása, bővítése és a gépüzemeltetés gazdaságosságának javítása
- A megfelelő szárítók, osztályozók, raktárak kiépítése, fejlesztése
- A biológiai adottságok kihasználásához igazodó fajták széleskörû alkalmazása
- A földkérdés megnyugtató rendezése, táblásítások elvégzése, bérleti jogviszony hosszú távú szabályozása
- Az infrastrukturális háttér központi forrásokból való megvalósítása (vasúti szállító kapacitás bővítés, átrakó terminálok építése)
- Koncentrált beruházási támogatás (gép, raktár, egyéb berendezések) nyújtása
- Az egyre szigorodó környezetvédelmi és munka-egészségügyi követelmények figyelembe vétele
- Fémzárolt vetőmagok használata
- A mûtrágya felhasználás növelése
A cikk szerzője: Dr. habil. Salamon Lajos
