A betakarított takarmány minőségét, különösen lucernaszéna esetében a technológiai előírások pontos betartása, a bálázás megfelelő időpontjának megválasztása meghatározhatja. A levélpergési veszteségek csökkentése szempontjából pedig a bálázást, 24-25% nedvességtartalom mellett a hajnali és a késő esti órákban célszerû végezni. A lucerna-, ill. gyepszéna-készítés technológiája jól kialakult, és azt az üzemi gyakorlatban jól is használják. A bálázóval készített lucernaszenázs előállításának gyakorlata, bár a módszer az utóbbi években jelentős mértékben terjedt, ma sem teljesen ismert széles körben. Ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg azok a bálázók és bálacsomagoló-gépek, melyek üzemi szintû teljesítménnyel és jó munkaminőséggel alkalmazhatók szenázsbála-készítésre. Ezért a továbbiakban a szenázsbála-készítés technológiájának közreadása mellett, az e célra alkalmas bálázók és bálacsomagolók ismertetésére is kitérünk. A szenázsbála-készítés folyamatát az alábbi blokkséma szemlélteti. 

A lucernaszenázs-bála készítéshez a lábon álló anyagot zöldbimbós állapotában lekaszálják. A kaszálásra a régebbi típusú alternáló kaszával szerelt magajáró gépek mellett a vontatott, ill. függesztett tárcsás, ill. dobos rotációs kaszákat egyaránt használhatjuk. A lucernaszenázs-készítés esetében is a hengeres szársértők alkalmazása az előnyös. A hengeres szársértők alkalmazásával a levél és szár vízleadási viszonyai kiegyenlíthetők.

A 10-20% szárazanyag-tartalommal rendelkező renden lévő anyagot az 55-65% nedvességtartalomra történő leszáradásig a kaszálás után visszamaradt állapotában, bolygatatlanul hagyjuk. A kívánt nedvességtartalom elérése után, a hozamtól függően a rendet vagy rendeket a bálázógép optimális leterhelésére, ill. megfelelő munkakörülményeinek biztosítására össze kell rakni. A megfelelő teljesítmény biztosításához és a jó minőségû bálakészítéshez kialakítandó rendjellemzőket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A rend jellemző paraméterei lucernaszenázs bálakészítésben

1. táblázat

A rend összerakása után a következő munkamûvelet a bálázás. Mivel az 55-65% nedvességtartalmú anyag felszedése, tömörítése nagymértékben igénybe veszi a bálázók szerkezeti elemeit, ezért a hagyományos, hevederes berendezések nem is alkalmasak erre a célra, hanem csak a szögletes-, illetve állandó bálakamrás hengeres bálázógépek.

Az 55-65% nedvességtartalommal bebálázott anyagot a bálázást követően max. 6 órán belül el kell zárni a környezeti levegőtől, vagyis be kell csomagolni. A hengeres bálakészítés esetén a bálákat a táblán is becsomagolhatjuk közvetlenül a bálázást követően, de ma már vannak olyan bálacsomagoló gépek, melyek a hengeres bálakészítő gépekhez csatlakoztathatók és a bálacsomagolás a bálázással egymenetben is elvégezhető. Ennek a megoldásnak előnye, hogy az anyag a bálázást követően azonnal el van zárva az oxigéntől és így a kedvezőtlen vaj-, ill. ecetsavas erjedésnek nem alakulhatnak ki a feltételei. Hátránya viszont, hogy a rakodás és szállítás speciális eszközöket igényel és a tarlóhatás miatt a csomagolás még így is könnyen sérülhet. A megsérült bálákat ragasztással azonnal ki kell javítani. Nagyobb mennyiségek, 300-1000 db bála esetén azonban már célszerû úgy szervezni a munkafolyamatokat, hogy a bálakészítést követően a bálákat a termőterületen szállítóeszközre rakjuk és a tárolás helyén végezzük el a csomagolást. Ez esetben kisebb a sérülés veszélye, és különválasztva a bálázástól összességében a rakodás, szállítás, csomagolás és összerakás nagyobb teljesítménnyel szervezhető. Ez esetben a csoportos bálacsomagoló gépeket is kedvező üzemeltetési paraméterekkel lehet alkalmazni. A csoportos bálacsomagoló gépek alkalmazásával a fólia felhasználás is csökkenthető.

Az állandó bálakamrás hengeres bálázógépek esetében a gumikerékkel ellátott vezérelt, rugós ujjas rendfelszedő berendezés fölött, majdnem a bálakamráig benyúló pálcasor található az egyenletes anyagáramlás biztosítására. A rendfelszedő mögött csipkés tárcsasorból és álló késsorból kialakított szeletelő berendezés található. A bálák formázását, tömörítését a bálakamra palástja körül elhelyezett formázó egységek végzik, melyek fémgörgők, több részből álló gumihevederek, láncból álló rudazattal összekötött elemek lehetnek.

A bálázó mellső homlokfalán, a bálakamra előtt helyezték el a zsineges és a hálós kötöző szerkezetet. A bálatömörséget hidraulikus nyomásérzékelő érzékeli és hangjelzés tájékoztatja a gépkezelőt a bála elkészültéről. A mûvelet befejezése után a gép a bálát beköti. A kötözés során a kulisszás vezérlőszerkezet a kötöző anyagot a bála palástján végig vezeti. A kötözés menetszámát a kulissza sebessége határozza meg, mely a zsinegvezető tárcsák cseréjével változtatható. Automata üzemmódban hidraulikus nyomáskapcsoló mûködteti a kötöző szerkezet motorját. Automatikus üzemmódban a hátsó ajtó automatikusan nyílik, ill. a bála talajra helyezése után záródik. Az automata üzemeléshez azonban kettős mûködésû, kihelyezett vezérléssel és szabad visszafolyóági hidraulikával rendelkező traktor szükséges. A traktor hidraulikus rendszere feltölti a bálázó hidraulikus körét, a bálázón kiépített rendszer nyomásérzékelői pedig a gépet vezérlik. (2-3. ábra)

A szögletes nagybálakészítő gépek közül ma már kizárólag a csúszódugattyús gépeket alkalmazzák.

Ezeknél a konstrukcióknál a rendfelszedő által felemelt szálastakarmányt az előtömörítő csatorna méreteinek megfelelően általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre. Az anyagot vezérelt mechanizmus juttatja az előtömörítő csatornába. A mechanizmusok általában azonos elven mûködnek, kialakításuk típusonként eltérő. Az előtömörítő szerkezet forgattyús hajtómûvel meghajtott villakarokból és vezérelt anyagtovábbító villákból áll. Az anyagtovábbító villák mûködtetése úgy van kialakítva, hogy az anyagot 3-6 adagban juttatják az előtömörítő csatornába, majd ezután a tömörítő szerkezethez a dugattyú elé emelik. Az elektromos érzékelővel felszerelt gépek esetén pedig a megfelelő nyomás elérése után kerül az anyag a dugattyú elé. (4. ábra)

A tömörítőszerkezet lengő- és csúszódugattyús kialakítású lehet. A lengődugattyús tömörítőszerkezet egyszerûbb kialakítású, de a készített bálák tömörsége a mai igényeknek nem minden esetben felel meg. A szögletes nagybálakészítő gépek esetében az újabb típusoknál a tömörítés általában csúszódugattyúval történik. A csúszó dugattyút forgattyús hajtómû mûködteti. Az előtömörítő által a dugattyú elé feladott anyagot a dugattyú a forgattyús hajtómû löketének megfelelően bepréseli a bálakamrába. A bálakamra oldalfalait, ill. fedőlapját hidraulikus munkahengerekkel mûködtetett mechanizmus szorítja össze. A bálakamrában az összeszorított oldalfalak és fedlap közé bepréselt anyagnak a dugattyú löketével szembeni ellenállása alkotja azt a reakció erőt, mely meghatározza a készített bála tömörségét. A szorító munkahengereket kihelyezett zárt hidraulikus kör mûködteti.

A szögletes nagybálakészítő gépek automata kötöző szerkezettel vannak felszerelve. A kötöző szerkezetet egy, a bála beállított hosszúságát érzékelő vezérlő mechanizmus hozza mûködésbe. A bálák hosszában egy csipkés kerék gördül le és megfelelő fordulatszám után mûködteti a vezérlő mechanizmust. A vezérlő mechanizmus kapcsolja a tûtengelyt. A kötözőtû a zsinórt a kötöző csőrökhöz viszi, majd a kötöző csőrök a zsineget megfogják és összecsomózzák. A zsineget a kötöző szerkezetre szerelt kés vágja el. A szögletes nagybálakészítő gépek 4-5-6 kötöző fejjel dolgoznak és ma már kivétel nélkül sizál, vagy prolipropilén kötöző anyagot használnak. (5. ábra)

A bálázó gépeket abból a célból, hogy a bebálázott anyagban a legkevesebb levegő maradjon a lehető legnagyobb bálatömörségre kell állítani. A nagyobb nedvességtartalom és az egyedek tömörsége következtében a bálák tömege is elég magas értékre adódik. Néhány, újabb fejlesztésû állandó kamrás hengeres bálázó fontosabb mûszaki adatait a 2., a változó kamrás gépekét a 3. táblázat tartalmazza.

A bálacsomagoló berendezések esetén a bálák egyedi befedésére számos konstrukciójú gép áll rendelkezésre. A függesztett vagy vontatott kivitelû gépek közül magyarországi üzemi viszonyok között azok használhatók előnyösen, melyek kiszolgálásához nem szükséges külön rakodógép, a bálát megfelelő mechanizmus segítségével a csomagoló asztalra fel tudják venni, ill. csomagolás után a talajra le tudják helyezni. Csoportos bálacsomagolásra áttelepíthető berendezéseket lehet alkalmazni. A csoportos bálacsomagolók kiszolgálásához minden esetben homlokrakodó gépeket célszerû használni.

A hengeres bálák csomagolására 25-30 µm vastagságú és 500-1000 mm széles, 1500-3000 m hosszú fólia használható. A csomagolás 12-48-as tekercselési számmal történik, az ebből adódó átfedés mértéke pedig a tárolási időtől függ. (6. ábra)

Szögletes nagybálás szenázskészítés esetén abból kell kiindulni, hogy a szabályos alakú szögletes nagybálákból tömör, légmentes kazlakat lehet készíteni. A szögletes nagybálázókat egyébként is nagy állatlétszám és nagy szenázsbála darabszám mellett lehet kihasználni. Ebből a szempontból is célszerû a szenázsbálákat a szántóföldről a bálázás után a tárolási helyre szállítani és ott közvetlenül kazalba rakni. A kazalba rakodásnál törekedni kell arra, hogy a bálákat minél szorosabban rakjuk egymás mellé, az esetleg így is kialakult hézagokat pedig lucernával tömjük ki. Az így kialakított kazlat a kereskedelemben kapott fóliával takarjuk be, ill. zárjuk el a levegőtől. A kazlakat a másfél kétheti feletethető anyagmennyiségnek megfelelően szakaszoljuk.

Mind a hengeres, mind a szögletes nagybálázókkal készített szenázs esetében alkalmazhatunk tartósítószereket, ezeket a bálázással egymenetben juttathatjuk ki, akár granulátum, akár folyadék formájában.

A technológia fontos munkamûvelete a rakodás és szállítás. A rakodásra nagy teherbírású homlokrakodókat alkalmazhatunk. A szántóföldön a hidrosztatikus hajtású, jó manőverező képességû gépek üzemeltethetők előnyösen, a telepen belüli munkák esetén pedig a teleszkópos homlokrakodók előnyei használhatók ki. Szállításra a nagy teherbírású és nagy rakfelületû traktoros pótkocsik kétgépes változatban, ill. a pótkocsiból és tehergépkocsiból álló szerelvények felelnek meg leginkább.

2. táblázat

* – nem szériakivitel

Az állandó bálakamrás gépek fontosabb mûszaki adatai

3. táblázat

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra:    A szenázsbála-készítés folyamatábrája

2. ábra:    Az újabb fejlesztésû állandó kamrás JOHN DEERE 575 típusú bálázó

3. ábra:    a hevederes tömörítő szerkezetû JOHN DEERE 582 változó kamrás gép

4. ábra:    NEW HOLLAND BB 960 szögletes nagybálakészítő gép

5. ábra:    Bálázásra előkészített lucernarend, ill. terület

6. ábra:   Hazai gyártású, egyedi bálacsomogoló gép

A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt