A közelmúltban indítottuk legújabb cikksorozatunkat, melynek témája a Santana 1 G talajfertőtlenítő készítményünk. A korábbiakban azokat a tapasztalatokat szedtük csokorba, amelyeket az üzemi növényvédős kollégák a termék felhasználása során szereztek. Most viszont azokat az ismereteket mutatjuk be, amit mi, az Arystánál szereztünk az elmúlt három év során. Sokak számára valószínûleg teljesen egyértelmûek lesznek a következő megállapítások és javaslatok, talán feleslegesnek is tûnnek majd, de tapasztalataink szerint nem egy esetben éppen ezeken múlhat munkánk eredményessége.

Induljunk ki abból, hogy van egy jó termékünk, a célra jól megválasztott hatóanyaggal, optimális hatóanyag-mennyiséggel, gyakorlati szempontból is jó formázással, ahogyan a Santana 1 G-nél ezek mind együtt is vannak. Akkor már csak két „egyszerû” kérdést kell jól megválaszolnunk, a „mennyit” és „hová” kérdését!

Kezdjük a „mennyit” kérdéskörrel. A Santana 1 G egyetlen dózissal került engedélyezésre, bármelyik kártevő ellen is akarjuk használni, ez pedig 11 kg/ha. A pontos mennyiség kijuttatása alapvető a megfelelő hatékonyság elérése érdekében. Éppen ezért már a bevezetés évében pontos ajánlásokat igyekeztünk adni a legelterjedtebb géptípusok beállítására. A gépbeállítás során, a leforgatásnál az alábbi képlettel viszonylag egyszerûen számolható és ellenőrizhető a kijuttatott készítmény mennyisége:

R x M x 6,9113 / csoroszlyák száma

A képletben az:

- R a hajtókerék sugara méterben

- M a teljes munkaszélesség méterben

- a kapott eredmény gramm-ban értendő

Azt javasoljuk, hogy a hajtókereket legalább 10-szer forgassuk át, így pontosabb eredményt kapunk. A beállítást követően tanácsos a vetést egy kisebb területen elkezdeni, ahol a terület nagyságának ismeretében ellenőrizni tudjuk vetőgépünk beállítását. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a vetés megkezdése előtt a szerfogyás visszamérése KÖTELEZŐ!

Sok esetben nagyon nehezen lehet megtalálni a helyes beállítást, de az is előfordulhat, hogy ez nem is sikerül. Melyek azok a tipikus problémák, netán hibák, amik ezt eredményezhetik, illetve milyen okai lehetnek, ha a vetés során nem a megfelelő mennyiségû készítményt juttatjuk ki:

- A talajkerék és a granulátumszóró adapter közötti hajtásláncban nem az ajánlásnak megfelelő fogszámú fogaskerék vagy fogaskerekek kerültek beszerelésre.



- A granulátumszóró adapterek lamellás kerekei kopottak, így nem képesek a megfelelő mennyiségû készítmény kijuttatására. (Figyelembe kell vennünk, hogy az adagoló kerekek a vetési szezon során is kopnak, így azoknál a vetőgépeknél, amelyek nagy területet vetnek be, ellenőriznünk kell az adagolás pontosságát szezon közben is.)



- Több vetőgéptípusnál az adagolókerék cserélhető (pl. John Deere – keskeny-széles, vagy Kverneland Accord Optima 3–6 mm széles, eltérő fogszámmal). Ha esetleg nem sikerül jól beállítanunk a vetőgépet, könnyen lehet, hogy nem a mi szempontunkból megfelelő adagolóelemmel szerelték.



- Ha az egyes adapterek adagolóeleme eltérő mértékben kopott, eltérő lehet a soronként kijuttatott készítmény mennyisége is. Figyelmeztető jel, ha a tartályokból a granulátum nem egyformán fogy. Extrém esetekben ilyenkor akár az is előfordulhat, hogy egy-egy tartályból a készítmény menet közben kifogy, kezeletlen sorokat eredményezve.



- Előfordulhat, hogy az adagoló berendezések azonos beállítás mellett eltérő mennyiségû készítményt juttatnak ki. Egyes vetőgéptípusoknál azt javasoljuk, első lépésként győződjünk meg arról, hogy az adagolórés egyformán nyitott-e minden elemnél. Helyszíni gépbeállításoknál több esetben szembesültünk azzal, hogy bár a beállítógombok egyformán álltak, az adagolórés mégis eltérő mértékben volt nyitva.



- A granulátumot a vetőelemekhez vezető cső megtört, esetleg eldugult. Ezt a dugulást sokszor az okozza, hogy a talajszintig belógatott granulátumszóró cső végét a nedves talaj részben, vagy egészen eltömi.



- Ha a vetőgéppel korábban starter mûtrágya került kijuttatásra, akkor érdemes a talajfertőtlenítővel való feltöltés előtt a rendszert áttisztítani. A gépben maradó mûtrágya, vagy annak pora az esetek jelentős részében higroszkópos, megtapad, így leszûkíti a rendszer egyes pontjait. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy egyáltalán nem kerül ki talajfertőtlenítő készítmény a területre, de nagy a veszélye a nem megfelelő dózis kijutásának.

Az elmúlt évek egyik fontos tapasztalata volt számunkra, milyen kevés figyelmet kap az, hogy a kijuttatott készítmény milyen pozícióba kerül a maghoz képest. A Santana 1 G feltûnő színe megkönnyíti ennek ellenőrzését, a talajban való könnyû fellelhetősége miatt látványosan mutatja a szórásképet. A talajfelszínre, vagy az alig 1-2 cm mélységbe kijuttatott készítmény látványa sok esetben okoz megdöbbenést. Több géptípusnál derült ki, hogy esetenként még a gyári megoldások sem a megfelelő helyre juttatják a granulátumot. Közismert, hogy a Santana 1 G hatóanyaga nem gázosodik, hatását kontakt módon és gyomorméregként fejti ki, így a jó hatékonyság eléréséhez a mag környezetébe, a megnyitott magárokba kell juttatnunk. Ezért ne csak arra fordítsunk energiát, hogy a vetőgépet beállítsuk a megfelelő mennyiségû készítmény kijuttatására, hanem a vetés megkezdésekor bizonyosodjunk meg arról, hogy a granulátum a megfelelő helyre került. Cikksorozatunk következő részében ezzel a témával majd részletesebben is foglalkozunk.

A mikrogranulált starter mûtrágyák választékának növekedésével és felhasználásuk elterjedésével egyre többen dönteni kénytelenek, hogy a granulátumszóró adapterrel azt juttassák ki, vagy a talajfertőtlenítő készítményt. Ebben a helyzetben gyakran merül fel a kérdés, hogy ki lehet-e juttatni a két anyagot egyszerre, mint egy fizikai keveréket. Fel kell hívnunk mindazok figyelmét, akik ilyen technológián gondolkodnak, hogy erős kukoricabogár-fertőzés mellett az ilyen próbálkozásnak szinte biztosan növénydőlés lesz a vége! A mikrogranulált starter mûtrágyáknak a fajsúlya általában 0,9–1 kg/dm3 körül van, míg a Santana 1 G készítmény fajsúlya 1,5 kg/dm3. Együttesen betöltve őket a tartályba, néhány fordulót követően elkezdődik a két anyag fajsúly alapján való szétválása. Ennek egyenes következménye az egyenetlen kijuttatás, ami a talajfertőtlenítő készítmény hatékonysága szempontjából nagy veszélyt hordoz magában.

Végül, véleményünk szerint a kukoricabogár kártétele elleni védekezést érdemes komplex egészként kezelnünk, nem szabad kizárólag egy-egy technológiai elemre koncentrálnunk. Tudomásul kell vennünk, hogy „csodaszerek márpedig nincsenek”, a legjobb talajfertőtlenítő készítmény is maximum 2,5-es Iowa-skála szerinti értékkel tudja a kukoricabogár-lárva kártételét mérsékelni. Egészen extrém fertőzés mellett a legkisebb termesztési kockázatot a vetésváltás jelenti, ilyen körülmények között az érintett területre NE VESSÜNK kukoricát. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor ne a talajfertőtlenítő készítmény dózisának emelésén gondolkodjunk, hanem pontosan az ajánlott mennyiséget juttassuk ki, a megfelelő helyre. Érdemes a termesztett fajta kiválasztására is időt szánni. Kis gyökértömeget nevelő, rosszul regenerálódó gyökérzettel bíró fajta, különösen, ha az magas növekedésû, már kisebb kártétel esetén is könnyen megdől. Ilyenkor hajlamosak vagyunk a hibát a talajfertőtlenítő készítményekben keresni. A Santana 1 G elmúlt három évében tapasztaltak alapján azonban bátran állíthatjuk, ha a megfelelő mennyiségben és a megfelelő helyre juttatjuk ki a készítményt, akkor nyugodtan alhatunk!

Somos Ferenc

Arysta Magyarország Kft.