A rendelet értelmében, vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250000 darab baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos – a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak.
A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, melyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt.
Hazánk Európai Uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy – megfelelve a helyi piaci igényeknek – a kiskapacitással dolgozó vágóhidak a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve, vállalkozási tevékenységet folytassanak ebben a szektorban is.
A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével. Az új szabályozás szintén kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozta.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
