A közelmúltban egy régi-új program indult útjára. A részletekről két szakemberrel beszélgettünk.
- Még 15 évvel ezelőtt dolgoztunk ki egy programot az Ormánság megmentésére – mondja Zubor Tibor, a pécsi Embrió Kft. ügyvezetője. - A háztáji gazdálkodást akartuk fellendíteni, hogy a bezárt tejcsarnokokat, a megmaradt szarvasmarhákat hasznosítani tudják az ott élők. Akkor találtam ki azt a megoldást, hogy ezek a meglévő tehenek értékes húsmarha embriókat hordjanak ki, például Charolay Blond-ot, vagy kék belgát. Sajnos a folyamatot nem sikerült megállítani: a tejcsarnokokat bezártak, az állatokat kivágták, az emberek munka nélkül maradtak. Az ormánsági falvakban ma 90 százalékos a munkanélküliség. Ez a program részben a korábban legeltetéssel is foglalkozó roma családok megmentésére is irányult. A tehenek megmentésén túl, az értékes embriók beültetésével, legeltetéssel minőségi húst állítottunk volna elő.
Ez a program akkor kudarcot vallott, de a 21. század elején újraindult. Hol és milyen szándékkal?
- A legextrémebb körülményekkel próbáltunk bizonyítani. A legextenzívebbet a legintenzívebb fajtával hozzuk össze, vagyis az őshonos magyar szürkét a kék belgával. Utóbbi egy extrém, szuperizmolt állat, amelyik önmagától nem születik meg, mert a különleges húsformák miatt csak császármetszéssel tud világra jönni. Bodó Imre professzor úr, aki a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének egyik alapítója, s ma is elnöke, reménykedett abban, hogy a magyar szürke császármetszés nélkül is világra tudja hozni az extrém kék belga borjúkat. És a magyar szürke, melynek az ősi szelekció során mindig önállóan kellett megszülni a borját, bizonyított. A program sikeres lett.
Ostffyasszonyfán, a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetben már alkalmazzák a béranyaprogramot. Molnár Csaba állattenyésztési ágazatvezetőt először arról faggattuk, hogy náluk milyen hagyománya van a szarvasmarha-tartásnak, konkrétan a húsmarhának?
Nálunk az állattenyésztés a fő ágazat. Ez annak köszönhető, hogy a terület, amelyen gazdálkodunk, nagyon gyenge. Az átlag aranykorona 15 alatt van, tehát, amit meg tudunk termelni, az tulajdonképpen az állati takarmányok. A tehénlétszám legnagyobb részét jelenleg a tejelő állományunk adja, 800 darab holstein-frízünk van. Ezenkívül húsmarha hizlalással, és tenyészállat-előállítással foglalkozunk. Magyarországon egyedül nálunk van kék belga törzstenyészet.
- Milyen reményeket fűznek a béranyaprogramhoz?
- A béranyaprogram célja a szövetkezet részéről a fehér-kék belga állomány fellendítése, ugyanis az utolsó időben romlottak a szaporodás-biológiai mutatóink, és csökkent a létszámunk. A piac viszont igényli, főleg a tenyészbikát keresik nagyon. A későbbiek során az embriókat értékesítése is terveink között szerepel.
Forrás: Gazdakör
