Egyrészt komoly segítséget jelentene a kevésbé tehetős rétegek számára, másrészt növelhetné a hazai termékek iránti keresletet. A hitelkártya formátumú szociális kártyát az a közel nyolcmillió orosz állampolgár kapná, aki a lakbér és egyéb közüzemi díjak esetén is kedvezményekre jogosult. A vidéki kisebb településeken, ahol nincs hitelkártya elfogadó rendszer, a korábbiakból már ismert élelmiszerjegyeket osztanák ki az arra rászorulóknak. Az egész programot az orosz költségvetés finanszírozná, és körülbelül 96 milliárd rubelbe (1Rbl = 7,5Ft) kerülne évente.
Az arra jogosultak havi ezerrubelnyi összeget kapnának kártyájukra, melyet vásárlásaik folyamán a megvett termékek 30%-os arányában tudnának beszámíttatni (a fennmaradó 70%-ot továbbra is zsebből kellene fizetni). A program legfontosabb szempontja az előterjesztő ágazati szervezetek részéről az, hogy a kártyával csak, és kizárólagosan orosz terméket lehetne vásárolni.
Museg Mamikonjan, az Orosz Hússzövetség elnöke szerint ezzel egyszerre segítenének a szegényebb rétegeknek (egészségesebb táplálkozást biztosítva), preferálnák a hazai termelőket és ennek révén megnövekedne az ágazat iránti befektető kedv is (biztos piac, fix nyereség, kis rizikó). Ily módon a rendszer a szociális stabilitás megteremtésén kívül hatalmas segítséget jelenthetne a hazai agráripar részére is.
A program teljes összhangban van a nemrég elfogadott Élelmezésbiztonsági Doktrínával, hisz annak egyik alapeleme a termék iránti hozzáférhetőség. Míg a szocialista időszakban azért kellett élelmiszerkártyákat osztogatni, mert az ún. fizikai hozzáférés korlátozott volt (magyarul hiánygazdaság), addig manapság az ún. gazdasági hozzáférés, vagyis a termékek ára szolgál korlátul a szegényebb rétegek számára. Az USA-ban jelenleg is működik ilyen rendszer, óriási, évi 27 milliárdos USD-s kerettel.
Vlagyimir Labinov, az Orosz Tejipari Vállalatok Szövetségének igazgatója szerint az ugyan csekély mértékűnek tekinthető, de kb. 1,5%-os tejipari termelésnövekedést sem követi a fogyasztás növekedése. 2008-ban 12%-al esett vissza a tejipari termékek iránti kereslet, tavaly pedig stagnált. Ez semmiképpen nem összeegyeztethető a kormány intenzív tejtermelés felfuttatási elképzeléseivel, ugyanis ennek révén komoly termékfeleslegek keletkeznének. Ezt kiküszöbölendő a szövetség minden eszközzel támogatja a programot, hisz az egészséges táplálkozás érdekében feltétlenül növelni kell a tej- és tejtermékfogyasztást.
Museg Mamikonjan, az Orosz Hússzövetség elnöke anyagi forrást is talált a program biztosítása érdekében. Véleménye szerint érdemes lenne lecserélni az ún. goszrezerv, vagyis az állami tartalékok keretében felhalmozott marhahús-tartalékokat baromfihúsra, melynek ára harmada az előbbinek. A gazdasági tényezőkön túl azért is érdemesebb az állami tartalékokat baromfihúsból képezni, mert az táplálkozási szempontokból sokkal inkább támogatott termékcsalád.
A szociális kártyák bevezetésének javaslata már az Orosz Mezőgazdasági Minisztériumnál és az Orosz Állami Duma munkaügyi és szociális bizottságánál van, utóbbi már készíti a javaslaton alapuló törvénytervezetet is.
Kenedi Ákos
Forrás: VM
