Az Interlacta kiállítás helyszíne minden alkalommal Brassó, hiszen ebben a megyében a legfejlettebb Romániában az állattenyésztés és itt található a tradicionális román termékek nyilvántartását végző hivatal is. A román tradicionális termékek nagy részét a különböző speciális módon feldolgozott tejtermékek jelentik.
A rendezvényt Dacian Ciolos agrárbiztos videó üzenetben köszöntötte és elmondta, hogy 2015-től a tejkvóta rendszer megszüntetésre kerül, továbbá az európai bizottság azon dolgozik, hogy létrehozzon egy olyan mechanizmust, amely koordinálja a termelők az előállítók és a fogyasztók közötti problémák megoldását. Ehhez elmondása szerint újra kell gondolni az egész rendszert, átláthatóbbá kell tenni és a termelők valamint a feldolgozók között hosszú távú együttműködést célzó kötelező erejű szerződéseket kell kötni. Dacian Ciolos reményét fejezte ki, hogy már az év végéig a tagországok felé az elképzeléseket közölni tudják és vitára tudják bocsátani.
A tejtermelők érdekszövetségének (APRIL) elnöke Ioan Dirzu elmondta, hogy az ágazat helyzete nagyon nehéz, hiszen a szarvasmarha állomány 18 %-al csökkent egyik évről a másikra. Romániában, nagyon sokan felhagytak, illetve készülnek felhagyni a szarvasmarha tartással, a kormánynál nem lát semmilyen aktivitást abban az irányban, hogy a problémákat orvosolni próbálná. Nincs egy olyan pénzintézet, amely hosszú távú és alacsony kamatozású hitelek kihelyezésével segítené ezt az ágazatot. Probléma az is, hogy bár Románia 2011. december 31-ig haladékot kapott a tej minőségi paramétereinek a javítására(szomatikus sejtszám, mikrobiológiai szennyezettség), de továbbra sem lát olyan intézkedéseket, amely a minőségi paraméterek javítását szolgálná a derogáció lejártáig.
Ioan Dirzu elmondta, hogy a jelenlegi helyzet akár az ágazat teljes összeomlását is előrevetítheti és ebben az esetben Románia teljes mértékben importra szorulna .
Dr. Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi Hivatal főállatorvos helyettese elmondta, hogy ők a törvényi keretek megteremtésében és betartatásában tudnak a helyzeten javítani. Az őstermelők számára kialakított szabályozáson enyhítettek , míg eddig csak a saját telephelyén értékesíthették a helyben előállított tejet és tejterméket, jelenleg a megyén belül értékesíthetik az árut. Közölte, hogy 2010. május 31-i dátummal Románia jelentette Brüsszel felé, hogy a román szarvasmarha állomány brucella mentes és dolgoznak a leukózis és a tuberkolózis mentesítésen is. Elmondta azt is, hogy a minisztérium megkezdte az országos nemesítő állomások újraszervezését és az ENAR rendszer betartásának ellenőrzését. Érdekességként elmondta, hogy most dolgoznak egy rendeleten, amely a városokban felállítandó tej automaták működésének a szabályait fogja tartalmazni .
A tejfeldolgozók részéről Arthur de Jong, holland cégtulajdonos kért szót, aki elmondta, hogy nagyon szívesen vásárolnának az országban jó minőségű tejet és ezért akár magasabb árat is fizetnének, de a tej paramétereit ismervén az importtejre szorulnak a feldolgozók .
Elmondta, hogy a Romániába elsősorban Magyarországról és Lengyelországból érkezik tej. Arthur de Jong ismertette azt is, hogy megpróbálkoznak Romániában beruházásokat létrehozni annak érdekében, hogy a nagyobb gazdák megfelelő minőségű nyers tejet legyenek képesek előállítani, ezekkel szerződést kötnek ennek érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy hiányzik egy teljes, a tejipart érintő hosszú távú stratégiai terv, hiszen a demográfiai adatokat figyelembe véve Romániában pl. 2025-ben a mostani 21.000.000 lakos helyett már csak 17.000.000 lakos várható, amely nyílván a fogyasztás mérséklődésével fog járni.
Sorin Mierlea, a Román Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a mai napig találhatóak olyan tejipari termékek, amelyeken román nyelven semmilyen ismertető nincs. Elmondta, hogy több európai országgal közösen egy fogyasztóvédelmi programot dolgoznak ki, amely a tejágazatot is érinti.
Ezen kívül kidolgoztak egy tudatos vásárlói réteg kialakítását célzó programon is. A vásárlók minél hatékonyabb tájékoztatása érdekében „ún. fogyasztóvédelmi kiskönyvet „ adnak ki, amelyet igyekeznek minél szélesebb körben elterjeszteni a lakosság körében. A füzet a fogyasztók vásárlással kapcsolatos garanciális és egyéb jogait fogja tartalmazni.
Dr. Szabó József Andor
Forrás: FVM
