Kezdjük a beszélgetést egy aktuális projekttervezettel! Eszerint Magyarországon egy jelentősebb rizsfejlesztés valósulna meg külföldi befektetői csoport közreműködésével. Úgy tudom, hogy Ön is – mint a rizstermesztésben is érdekelt mezőgazdasági vállalkozás vezetője – részt vett a befektetők által kidolgozott programtervezet megbeszélésén. Mi a lényege ennek a rizsfejlesztési projektnek?
Az FVM szakreferense, a Kockázati Tőkealapkezelő Rt. vezetője és mi, hazai rizstermesztők vettünk részt ezen a megbeszélésen, melyen elhatározás született egy közös rizsfejlesztési projekt kidolgozására. Pozitív megítélésünknek az az alapja, hogy a ’60-as, ’70-es években Magyarországon 27-30.000 ha-on folyt rizstermesztés, sajnálatos módon azonban 2004-ben az EU csupán 3.222 ha-t hagyott jóvá támogatott rizstermesztő területként. Jelenleg még ez a keret sincs kihasználva, mivel mindössze 2.500–2.600 ha-on folyik rizstermesztés.
A projekt keretében lehetőségünk nyílna, hogy a más növények termelésére kevésbé alkalmas (mélyfekvésű, szikes, vízzáró) területeket is kihasználjuk, mivel ezek megfelelőek a rizstermesztésre. S ezáltal több száz új munkahelyet is teremthetnénk.
Persze mindehhez jelentős nagyságrendű fejlesztésekre van szükség. Fejlett, XXI. századi csatornahálózatot, táblaszerkezeteket kellene kialakítani, s ehhez megteremteni a szükséges infrastruktúrát, valamint korszerű gépeket és berendezéseket. Jelenleg az FVM a Miniszterelnöki Hivatal részére készít elő egy államközi megállapodás alapját képező dokumentációt.
A projekttervezet milyen nagyságrendű fejlesztésben gondolkodik?
A cél az évi 50.000 tonna nyersrizs biztosítása az ománi partnerek részére, illetve a hazai fogyasztók ellátásában való nagyobb szerepvállalás.
Hogyan lehetne jellemezni a magyar rizstermesztés természeti és közgazdasági feltételeit?
Hazánkban több évtizedes hagyománya van a rizstermesztésnek. Ezen belül is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható.
Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. Megfelelő technológia alkalmazásával 5 tonnát is meghaladó átlagtermés biztosítható hektáronként. A rizs kevésbé érzékeny a rendszeresen ismétlődő aszályos időjárásra, nagyobb termésbiztonságot nyújt, mint az egyéb növények. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal. A rizs kedvelt élelmezési cikk a hazai lakosság körében és keresett a külföldi piacokon is.
A szűkre szabott kereten túl a hazai rizstermesztőknek több hátrányos megkülönböztetést is el kell szenvedniük a régi uniós tagállamokkal szemben.
Ennek egyik összetevője, hogy csatlakozáskor az új tagországok mindössze 25%-át kapták meg a régi uniós tagországokat megillető támogatásnak.
Másik negatívum, hogy a KAP egyezményben 3,1 t/ha átlagtermés lett alapul véve a támogatás meghatározásakor, az ezt meghaladó terméseredmények esetén a támogatás százalékos aránya még tovább csökken. Az egységes farmtámogatásra (SPS) való átállást követően is csak 40%-át fogjuk kapni a régi uniós országoknak járó támogatásnak.
Melyek a fontosabb előzmények, amelyek meghatározóak a mai helyzet alakításában?
Az 1980-as évek végén mintegy 27 ezer hektáron termeltek rizst hazánkban, szinte kizárólag mezőgazdasági nagyüzemekben. Ezek a rendszerváltást követően átalakultak, többségük felhagyott a nagy szakértelmet és jelentős anyagi ráfordítást igénylő rizstermesztéssel.
Így fordulhatott elő, hogy az Európai Unióba való belépésünk előtt már csak 3.222 hektáron folyt a rizs termesztése, ezért az Unió csak ezt a területet engedélyezte rizstermesztéssel hasznosítani, illetve csak ekkora területet támogat, bármennyire is növelnénk a rizs termőterületét.
Milyen feltételek mellett folyik Magyarországon a rizstermesztés?
Mivel a rizstermesztő területek északi határán vagyunk, rizshozamunk sajnos nem éri el az olasz vagy görög átlagokat, viszont a hazai fajtákból előállított magyar rizs minősége kiváló. Azonban az EU 15-ök rizstermesztői hektáronként 1.200-1.300 EUR támogatást kapnak, míg hazánkban ennek mértéke mindössze 300-350 EUR. Ilyen erőviszonyok mellett igen nehéz versenyeznünk. A helyzetünk tehát nem irigylésre méltó, de azért megélhetést biztosít.
A rizs rendkívül munka- és költségigényes növény, hektáronként mintegy 400 ezer forint költséggel állítható elő. Ezért mindenképpen támogatás szükséges a termesztéséhez.
A hazai előállítású rizs milyen arányt képvisel jelenleg az összfogyasztásban?
Kb. 10.000 tonna rizst termesztünk évente, ezzel szemben a hazai fogyasztás kb. 40-50.000 tonna/év, így jelentős behozatalra szorulunk. Magasabb uniós vagy nemzeti (pl. meliorációs v. hasonló földalapú) támogatások esetén lehetne a hazai termelést növelni, így a behozatalt csökkenteni.
Milyen kedvező hatásai lehetnek a rizstermesztés fejlesztésének?
Mint már említettem ezen növény termesztésével a rosszabb szerkezetű termőföldeket is ki lehet használni, és a termesztés jelentős kézimunkaigénye következtében új munkahelyek is létesülnek. A feldolgozás fejlesztése további munkaerőigényt generál.
A génmódosított növények elterjedésének időszakában a hazai rizs előállításával továbbra is biztosítani tudtuk a GMO mentességet, amely közös érdeke a termelőknek és fogyasztónak egyaránt. Az itthon megtermett rizst hungarikumnak kellene nyilvánítani.
A rizstelepek, mint jelentős nagyságú vízzel borított területek, előnyösen befolyásolják környezetük mikroklímáját, mérsékelik a felmelegedést.
Mérésekkel bizonyított, hogy a rizstelep a vizet megszűri, tisztítja, a lecsapolásra kerülő víz minősége jobb, mint az árasztáshoz felhasznált víz minősége volt. A nagy, összefüggő vízzel borított terület számos ritka vízimadár élőhelye, és igen jelentős a vándormadarak ideiglenes letelepedésének biztosítása céljából is.
A rizstermesztés speciális szegmense az indián rizs előállítása. Ezeken a területeken a betakarítás után még hosszabb ideig biztosítani lehet a vízborítást, alkalmazkodva a vándormadarak igényeihez.
A vizes élőhelyek bemutatására falusi turizmus is alapítható.
Ezért a rizstelepeket, rizstermesztést – az egyéb vizes élőhelyekkel együtt – célszerű lenne bevonni az Agrár- Környezetgazdálkodási Programba.
Fentiekből következik, hogy a rizstermesztés fejlesztése úgy az agrárágazat, mint az egész magyar társadalom részére jelentős pozitívumokat eredményezne, ezért egyértelműen megállapítható annak szükségessége.
Az idei év milyen eredményekkel kecsegtet? Milyen hozamokra és árakra lehet számítani?
A tavaszi munkákat időben el tudtuk kezdeni, a munkák minősége is eredményes volt. Kb. 4-5 tonna vagy e fölötti hozamot remélünk hektáronként. Az értékesítési árak azonban valószínűleg nem fogják elérni a 2008-as nyers rizs árakat, és amíg ezt az EU 15 tagállamában a magas támogatásban részesülő termelők könnyedén viselik, számunkra ezt sokkal nehezebb lesz kigazdálkodni.
Forrás: www.agrarhirek.hu
