agrarszektor.hu • 2026. április 4. 11:01
Európában mintegy 961 madárfaj él, azonban az állományuk az 1980-as évek óta drámaian csökkent. Ezzel párhuzamosan a madármegfigyelés egyre népszerűbb hobbivá válik, Lengyelországtól kezdve az egész kontinensen. A szakértők szerint ráadásul a városlakók is sokat tehetnek a madarak védelméért - írta meg a The European Correspondent.
Januárban a lengyel Jestem na Ptak! (nagyjából: "A madarak pártján állok!") madárvédelmi szervezet testvéregyesülete "Madarak órája" (Ptasia Godzinka) néven rendezett programot. Ezen az eseményen több mint 6500 lelkes megfigyelő összesen 198 669 madarat számolt össze. A módszer rendkívül egyszerű: az önkéntesek kiválasztanak egy helyszínt, majd egy órán át feljegyzik az összes látott madár faját és egyedszámát. A legtöbb európai állományfelmérés egyébként is a lakossági önkéntesek munkáján alapul.
Piotr Kamont, a szervezet elnöke szerint a madármegfigyeléshez egyáltalán nem szükséges a vadonba utazni. A varjak, a verebek és a galambok megfigyelése kiváló kiindulópontot jelent, ahonnan fokozatosan bővíthető a fajismeret. A szakember szerint
néha úgy tűnik, semmi élet nincs egy parkban. De elég leülni egy padra, és hamar kiderül, hogy az egész park énekel.
A fekete rigó például könnyen észrevehető, mivel előszeretettel énekel a legmagasabb ágakon. A fenyőrigó a büszke tartásáról, az ökörszem pedig apró termetéről és jellegzetes, felfelé álló farkáról ismerhető fel. Piotr Kamont úgy véli, hogy egy nagyvárosban is megfigyelhető az adott régióban honos fajok akár fele is.
A madarak észlelése azonban ma már sokkal nehezebb, mint korábban volt. Az 1980-as évek óta Európa teljes madárállománya mintegy 550 millió egyeddel csökkent a becsült 3-5 milliárdból. Ez nagyjából minden ötödik vadon élő madár eltűnését jelenti. Bár a ritka fajok állománya a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően nagyjából stabil maradt, az egykor gyakori és elterjedt fajok egyre ritkábbá válnak.
A legrosszabb a helyzet a mezőgazdasági területeken. A nyílt élőhelyek madárállománya 58%-kal zuhant, mivel az intenzív gazdálkodás egyre élhetetlenebbé tette az agrártájakat. A mezei pacsirták, a bíbicek és a foglyok állománya ma már csupán töredéke az egy generációval ezelőttinek. Az erdei madarak némileg jobban jártak, esetükben mindössze 10%-os a visszaesés. Ez részben az Európai Unió levegőminőségi szabályozásának, az újratelepített erdők megerősödésének, valamint a stabil erdei élőhelyek kiegyenlítő hatásának köszönhető.
A madarak pusztulása rendkívül rossz jel az egész ökoszisztéma számára. Ezek az állatok ugyanis kulcsfontosságú beporzó és magszóró szerepet töltenek be, természetes biológiai növényvédelmet biztosítanak, ragadozóként pedig szabályozzák a zsákmányállatok állományát. Az intenzív mezőgazdaság visszaszorítása vagy a hatalmas léptékű erdőtelepítés természetesen nem az egyének hatásköre, azonban Piotr Kamont szerint az ember a saját kertjében is sokat tehet a madarakért: év közben madárodút és itatót, télen pedig etetőt is kihelyezhet. A szakember hangsúlyozza: a madarak számára a "lusta kertész kertje" a leghasznosabb. Ez egy kissé elvadult, rendezetlen, idegenhonos dísznövényektől mentes területet jelent, amely szerves összhangban van a természettel.