Viski József elmondta, hogy 2025 nyarán országszerte, különösen Magyarország középső és délkeleti térségeiben kialakult súlyos aszályhelyzet miatt a mezőgazdasági termelők több mint 550 ezer hektárnyi területre jelentettek be károkat. A rendkívüli helyzetre tekintettel az agrártárca már tavaly ősszel az Európai Bizottsághoz fordult a mezőgazdasági válságalap megnyitását kérve, hogy a hazai agrárkár-enyhítési rendszer forrásain túl további kompenzációt biztosíthasson a leginkább érintett növénykultúrákat termelő gazdálkodók számára. A támogatás részletes feltételeinek kidolgozását és a szükséges nemzeti szabályozás előkészítését a tárca megkezdte.

A döntés értelmében a mezőgazdasági válságtartalékból összesen 21,5 millió eurót mozgósítanak a 2025-ös vegetációs időszak kedvezőtlen időjárási eseményei által érintett három tagállam - Bulgária, Észtország és Magyarország - mezőgazdasági termelőinek támogatására. Magyarországon a 2025 júniusa és augusztusa közötti rendkívüli hő- és vízhiány jelentős hőstresszt okozott számos kultúrában, ami leginkább a kukoricatermesztést érintette kedvezőtlenül.

Az uniós krízistámogatás célja a fagykárt szenvedett gazdálkodóknak nyújtott kompenzációhoz hasonlóan az, hogy mérsékelje a termelők veszteségeit és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés stabilitásának megőrzéséhez. A keretösszeget legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kell kifizetni a nemzeti szabályozásban lehatárolt termelői kör részére, ami a hazai kárenyhítési rendszer keretében már kifizetett támogatásokon felül érkezik majd az érintettekhez.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár kiemelte továbbá, hogy a múlt héten kifizetett 46,5 milliárd forint kárenyhítő juttatásból 37,4 milliárd forint az aszálykárt szenvedett gazdálkodókhoz került. A kárenyhítési alap megemelt keretének köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítettek, így minden jogosult gazdálkodó már meg is kapta a kárenyhítő juttatását.