agrarszektor.hu • 2026. március 18. 20:31
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója. A védekezésben az ellenőrzött, egészséges szaporítóanyag használata, a monitorozás és a fertőzési gócok felszámolása kiemelt jelentőségű. Emellett a fitoplazmát terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni védekezésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.
A kártevő tojás alakban vészeli át a telet a szőlő fás részein, elsősorban a 2-3 éves vesszők kérge alatt. A tojások jelentős részét a metszés során eltávolítjuk, ezért a metszési nyesedék kezelése növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentéségű. A nyesedék területen hagyásával jelentősen növelhető a kabóca helyi populációja, amivel fokozódik a kórokozó terjedésének kockázata. A zárlati, és a körülhatárolt területen a hatóság által előírt növény-egészségügyi intézkedések betartása kötelező! Ez többek között nem csak a tünetes tőkék megsemmisítését, a vektor elleni kötelező védekezést, hanem a metszés során eltávolított vesszők megsemmisítését, vagyis elégetését is magába foglalja. Ebben az esetben az égetés nem technológiai ajánlás, hanem a hatóság által elrendelt kötelezettség! Fertőzött növényt semmi esetre se szállítsunk, azt helyben kell megsemmisíteni - írja a NAK.
Nem zárlati területen is lehetőség van égetéssel a venyige megsemmisítésére. Bel-és külterületen is be kell tartani a jogszabályi előírásokat. Belterületen az avar és a kerti hulladék égetésének lehetőségét és feltételeit a helyi önkormányzati rendelet határozza meg, míg külterületen a tűzgyújtást az erdővédelmi előírások (2009. évi XXXVII. törvény és 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet) szabályozzák. Amennyiben nincs kihirdetett tűzgyújtási tilalom, a külterületi égetés nem általánosan tiltott tevékenység. Azonban érdemes a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére jelenteni, amennyiben jelentős füstképződés vagy lánghatás várható. Amennyiben nyílt terepen nem megoldható a venyige elégetése vashordóban vagy az üzem területén működő kazánban, kandallóban is megsemmisíthető a növényi anyag.
Továbbá a venyige aprítása vagy zúzása, majd talajba dolgozása is a megsemmisítés egyik lehetősége, ha az égetés nem valósítható meg. Az apró részekre való aprítás roncsolja a kéreg repedéseiben lévő kabócatojásokat, majd nem csupán a talajba növényi maradványok, hanem a tojások is lebomlanak. Ha a terület sorköze takart, akkor a tábla egy kijelölt részen egy nagyobb gödörbe tehető az apríték. A tél végi metszés során keletkező venyige megfelelő kezelése az FD elleni védekezés egyik fontos eleme. Indokolt a metszési nyesedék megsemmisítése, amivel a kabócatojások száma jelentősen mérsékelhető. A módszer alkalmazása nem csak ültetvényekben, hanem házikertekben is indokolt lehet.