Kovács Nóra • 2026. március 5. 06:02
A 2026-os évben a fehérje már nemcsak beltartalmi mutató a tavaszi árpa, illetve búza vetőmagoknál, hanem a piacképesség záloga. Az egyértelműen látszik, hogy a gazdák óvatosabbak, és a mindenáron nagy termés helyett az alacsonyabb fajlagos költségű (kevesebb növényvédelmet igénylő) fajták felé fordult a kereslet. Emellett az öko- és zöld trendek miatt Magyarországon is nőtt az igény a csávázatlan vagy biostimulánsokkal előkezelt vetőmagokra, ahogy az ökológiai területek aránya emelkedett. A fajtaválasztás során a tavaszi árpa és búza esetén költségtakarékossági szempontokból mindig megéri ellenálló fajtákat választani. Ez utóbbi azért is fontos, mert az aszályadaptáció kritikus kérdés.
Az Agrárszektor körképében a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. és Somody Gergő, a Lajtamag Kft. termékfejlesztője osztották meg a gondolataikat arról, mit érdemes tudni a tavaszi árpa és búza vetőmagokról, milyen jelentőséggel bír egyes fajoknál a fehérjetartalom, illetve, hogyan lehet összehasonlítani a lágy és kemény fajtákat. Habár hazánkban a tavaszi búza termesztése nem jellemző, a szakemberektől lapunk megtudta, mindenképp érdemes magas fehérje és sikér tartalmú fajtát választani. Mindezek mellett azt is kiderítettük, melyek most a legfontosabb tulajdonságok a tavaszi árpa és búzafajtáknál.
Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.: A fajtaválasztásnál nagyon fontos, hogy milyen piacra termelünk, mi a felvásárlók elvárása
A tavaszi árpa legjelentősebb felhasználása a söriparban történik, ezért a minőséget tekintve itt a felvásárló elvárásainkat kell megfelelni, ami mindig szigorúan meghatározott és ellenőrzött - tudatta lapunkkal a Gabonakutató. Ugyanakkor, mivel a tavaszi vetés alacsonyabb terméshozamokat produkál mint az őszi, ezért előbbinél komolyan felértékelődik a fajták fehérjetartalma. Kiemelték, hazánkban legtöbbször az őszi esőzések miatt elmaradt vetéseket pótolják a termelők járó vagy kifejezetten tavaszi vetésű kalászos fajtákkal és habár hazánkban a tavaszi búza termesztése nem jellemző, érdemes magas fehérje és sikér tartalmú fajtát választani.
Kemény és lágy fajták összehasonlítása - hogyan?
A sörárpa fajtáknak kifejezetten keményszeműnek kell lennie a megfelelő malátázási elvárások miatt, a takarmánycélú tavaszi árpák azonban lágyabb héjúak. Tehát nagyon fontos, hogy milyen piacra termelünk, mi a felvásárlók elvárása
- közölték. Hozzátették, a búza esetében általánosan elmondható, hogy ott inkább a lágyszemű fajták a gyakoribbak a tavaszi vetésű fajtaszortimentben. Megjegyezték, a tavaszi búzánál a szemkeménység egyértelműen a vízfelvevő képességgel áll szoros korrelációban, ami pedig a minőségi lisztek előállításának alapkövetelménye. Míg Észak-Amerikában, különösen Kanadában meghatározó a tavaszi fajták használata a minőségi lisztelőállításban, Európában inkább az őszi fajtákra támaszkodik az élelmiszeripar és nem is keresnek tavaszi fajtákat.
Összességében elmondható, hogy tavaszi vetésre inkább az árpafajtákat keresik söripari és takarmány célokra, tavaszi vetésű búzát kevesen vetnek és kevesen keresnek. Ami még jelentősebb az a tavaszi zab és tritikálé takarmányozási célokra.
Milyen tulajdonságokra érdemes most figyelni?
A söripari célú tavaszi árpáknál elsősorban a minőségi paraméterek tartása a legfontosabb, míg a takarmánycélúaknál a terméshozam. Ellentétben az őszi árpákkal, a tavaszi fajtákat ritkán támadják meg a vírusos betegségek, ugyanakkor a lisztharmat rezisztencia nagyon fontos mindkét fajnál. Emellett az árpák esetében a levélfoltosság elleni rezisztencia megléte is fontos.
A tavaszi búzáknál, ahogy az őszi vetésűeknél is, a levélrozsda betegségek elleni rezisztenciát is szem előtt kell tartani. Bár a jelenlegi növényvédelmi beavatkozásokkal jól védhetők az állományok, de költségtakarékossági szempontokból mindig megéri ellenálló fajtákat választani
- tudtuk meg a Gabonakutatótól.
Somody Gergő (Lajtamag Kft.): 2026-ban a fehérje már nemcsak beltartalmi mutató, hanem a piacképesség záloga
A 2026-os évben a fehérje már nemcsak beltartalmi mutató a tavaszi árpa, illetve búza vetőmagoknál, hanem a piacképesség záloga - tájékoztatta lapunkat Somody Gergő. Elmondta, a tavaszi árpa esetén a sörgyárak szigorúak, itt a 9,5-11,5%-os fehérjetartalom az előnyös.
A 2026-os trendek szerint a stabilitás a kulcs, mivel az aszályosodó tavaszok hajlamosak "megtolni" a fehérjét, ami rontja a malátázhatóságot. A gazdák ezért a kiegyensúlyozott nitrogén-utánpótlásra és a genetikailag stabil fajtákra támaszkodnak.
A tavaszi durum búzánál a fehérje (14% feletti) és az üvegesség rendkívül fontos, hiszen a tésztaipar csak a magas minőséget fizeti meg. A 2026-os trend azt mutatja, hogy a durum stratégiai gabona, ahol a fémzárolt vetőmag használata alapfeltétele a garantált prémium felárnak. A tavaszi búzánál szintén a magas (13-15% vagy afelett) fehérjetartalom a cél: mivel a tenyészideje rövidebb, mint az őszié, kevesebb ideje van keményítőt felhalmozni, így természetes módon magasabb a fehérjekoncentrációja. Ez teheti akár kiváló javítóbúzává, amit a gyengébb minőségű tételek feljavítására használnak a malomiparban.
A legfontosabb szempontok
A keménység szinte mindig korrelál a fehérjetartalommal, de a felhasználási cél eltérő. A tavaszi búza estén a cél a maximális keménység, a 14% feletti fehérje és a magas sárgapigment-tartalom. A tavaszi árpánál a „keménység” (üvegesség) gyakran nemkívánatos, ha túl magas fehérjével párosul. A sörgyártáshoz a lágyabb, könnyebben feltárható, 9,5-11,5% fehérjetartalmú szemek az ideálisak. Ha az árpa túl kemény/üveges, az nehezíti a malátázást - hangsúlyozta a szakember. Kiemelte, a kemény szemű búza lisztje több vizet vesz fel, ami jobb tészta-kihozatalt és jobb formatartást eredményez, míg a lágy fajták alacsony vízfelvevő képességűek, ami az omlós tésztákhoz, kekszekhez és ostyákhoz ideális, ahol a cél a ropogósság, nem a rugalmasság.
A "keménység" ma már leginkább a durum (keményszemű) és a hagyományos tavaszi búza (lágyabb/félkemény) közötti választást jelenti.
2026-os fajtaválasztási trendek
A 2026-os fajtaválasztásnál a "Megoldások az aszályban" tematika is dominál - közölte Somody Gergő. Mint mondta, a tavaszi vetésnél minden nap számít, így a kezdeti fejlődési erély meghatározó tulajdonság. A legfontosabb a korai tavaszi szárazság és a hirtelen nyári hőhullámok kezelése. Olyan fajták kellenek, amelyek rövid tenyészidővel "menekülnek" a hőség elől, az aszályadaptáció kritikus kérdés. Árpa esetén a hálózatos és rinhospóriumos levélfoltosság elleni genetikai védelem, búzánál a fuzárium-ellenállóság kritikus. A megdőlt állomány 2026-ban is eladhatatlan sörárpaként vagy durumként, így a szárszilárdság alapkövetelmény.
A gazdák óvatosabbak. A mindenáron nagy termés helyett az alacsonyabb fajlagos költségű (kevesebb növényvédelmet igénylő) fajták felé fordult a kereslet. Az öko- és zöld trendek miatt Magyarországon is nőtt az igény a csávázatlan vagy biostimulánsokkal előkezelt vetőmagokra, ahogy az ökológiai területek aránya emelkedett. Az önellátási törekvések és a támogatási rendszer a minőségi, fémzárolt magok és a fenntarthatóbb (precíziós) technológiák irányába terelik a piacot.
Míg Európában az előrejelzések szerint a tavaszi árpa területe csökken (a napraforgó és szója javára), addig Magyarországon az elmúlt években alacsony szinten stabilizálódott. A termelők nem megszokásból vetnek, hanem azt is mérlegelik, hogy melyik kultúra okozta a legkevesebb veszteséget az elmúlt években - emelte ki a szakember.