agrarszektor.hu • 2026. március 5. 17:31
Mintegy 400 ezer tonna indiai basmati rizs vesztegel a kikötőkben és tranzitban. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadása nyomán a konténeres fuvardíjak több mint a duplájukra nőttek, így a közel-keleti térségbe irányuló exportügyletek gyakorlatilag leálltak - írta meg a Reuters.
India a világ legnagyobb prémium minőségű, aromás basmatirizs-exportőre. A szállítmányok több mint felét közel-keleti vásárlók, köztük Szaúd-Arábia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek veszik meg. Az Összindiai Rizsexportőrök Szövetségének (AIREA) elnöke, Satis Goel közlése szerint nagyjából 200 ezer tonna rizs rekedt a tengeren, további 200 ezer tonna pedig az indiai kikötőkben vesztegel, mivel a háború megbénította a közel-keleti hajózási útvonalakat. Az exportőrök a készleteket már a kikötőkbe szállították, de a fuvardíjak emelkedése miatt nem tudják azokat továbbítani. Az alternatív piacok pedig nem képesek ekkora mennyiséget felszívni.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Izrael Libanont is megtámadta. Irán eközben az öböl menti országok energetikai infrastruktúráját, valamint a Hormuzi-szorosban tartózkodó tartályhajókat vette célba. A tartályhajók és a konténerszállítók emiatt elkerülik ezeket a vízi utakat, különösen azután, hogy a biztosítók megvonták tőlük a fedezetet. Az AIREA az indiai kereskedelmi minisztériumhoz fordult segítségért, mivel az exportőröket a kikötői tárolási költségek és a megemelkedett fuvardíjak egyaránt súlyosan terhelik. Új megrendeléseket a Közel-Keletről egyelőre nem fogadnak el, inkább a meglévő szerződések teljesítését helyezik előtérbe. Egy névtelenséget kérő újdelhi kereskedő szerint, ha a helyzet tartósan fennmarad, egyes exportőrök vis maiorra hivatkozva felfüggeszthetik a szerződéses kötelezettségeiket.
India idén rekordméretű basmatitermést takarított be, az exportkereslet hirtelen visszaesése azonban közel 6%-kal nyomta le az árakat. A hosszú szemű, a birjánihoz és a piláfhoz nélkülözhetetlen rizsfajtát világszerte csak India és Pakisztán termeszti, így azt a globális piacon hagyományosan prémium áron értékesítik. Az export leállása azonban hosszú távon az árak emelkedéséhez vezethet.