agrarszektor.hu • 2026. március 4. 18:01
A mezőgazdasági termelést és ezen keresztül a világpiaci árak alakulását globálisan döntően az időjárási körülmények határozzák meg. Az alábbi összefoglalóban áttekintjük a főbb termőterületeken tapasztalt jelentősebb időjárási eseményeket, azok agrártermelésre gyakorolt következményeit, valamint ismertetjük a legfrissebb termésprognózisokat is.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: nagy területen Mexikóban, Argentínában és Brazíliában, de Kelet-Afrikában is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában és Algériában mutat. A becsült januári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például a Földközi-tenger térségében, illetve Ukrajna és Oroszország európi területén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika döntő részén és Délkelet-Ázsiában, de nagy területen Dél-Amerikában is. Ugyanakkor több esett Északnyugat-Afrikában, ill. Dél- és Kelet-Európában - derül ki a HungaroMet friss agrometeorológiai előrejelzéséből.
Európa
A 2026. január 1. és február 21. közötti időszakban a tágabb Balti térségben a középhőmérséklet helyenként 6 °C-kal is a sokéves átlag alatt maradt. Január végén és február elején Kelet-Lengyelország, a Balti államok és Nyugat-Ukrajna térségében komoly fagyok alakultak ki: a minimumhőmérséklet –20 °C körül, helyenként –25 °C és –30 °C között alakult. Ilyen körülmények között az őszi vetések fagykárosodása valószínű, és akkor is bekövetkezhet, ha megfelelő hótakaró van jelen, ahogyan azt e térségek többségében rögzítették. Az őszi búza általában ellenállóbb a potenciális fagykárral szemben, míg az őszi árpa és a repce érzékenyebbnek tekinthető. A károsodás térbeli kiterjedése és mértéke egyelőre bizonytalan. Bár hideghullámok Közép- és Kelet-Európa egyes részeit, Nyugat-Európa bizonyos területeit is érintették, ezekben a térségekben hótakaró volt jelen, így a szántóföldi kultúrákban nagyobb fagykár kockázata kicsi.
Csapadéktöbblet volt megfigyelhető Kelet-Írországban, Nyugat- és Délnyugat-Európában, a Mediterrán térségben, Szlovénia és Horvátország egyes részein, valamint Kelet-Ukrajnában. Ezekben a térségekben a csapadékösszeg jellemzően 90 és 250 mm között alakult, ami a sokéves átlag két és félszerese. Több, egymást követő viharrendszer szállított jelentős mennyiségű csapadékot, melyek következtében a Mediterrán térségben az összegzett csapadék többfelé meghaladta a 250 mm-t. Helyenként jelentős károkat okozó erős viharok és áradások is előfordultak, az őszi vetésekben azonban számottevő károsodást nem jelentettek. Csapadékhiány volt jellemző Skandinávia nagy részén, Finnországban és az északi Balti térségben, ahol a csapadékösszeg legfeljebb 40 mm körül alakult, ami 50–100%-kal maradt el a sokéves átlagtól.