agrarszektor.hu • 2026. március 4. 17:02
A magyarországi gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piaca egyre nehezebb időszak elé néz: a kisboltok tömeges bezárása, a telített piac, az árrésstop kedvezőtlen hatásai és a nagykereskedelem szűkülése egyszerre jelentenek komoly kihívást az ágazat szereplőinek – derült ki a Portfolio Retail Day 2026 konferencia egyik panelbeszélgetéséből.
Szász Péter, a Portfolio elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy bár a versenyképesség minden ágazatban alapelvárás, a kiskereskedelem az elmúlt években különösen sok negatív hatást szenvedett el. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ehhez hozzátette, hogy a magyar kereskedelem volumennövekedése elmaradt a többi visegrádi országétól. Szerinte a hatékonyság ugyan javult, de az eredményességgel komoly gondok vannak - közölte a Pénzcentrum.
Justin Endre, a Nagykerem Kft. tulajdonosa szerint a kisebb szereplők helyzete rendkívül nehéz: ma már nem érdemes független boltot nyitni, a kezdő vállalkozások önmagukban nem tudnak talpon maradni egy ennyire telített piacon. A kisboltoknak valamilyen hálózathoz kell csatlakozniuk, ha fenn akarnak maradni. Az árrésstopról szólva Justin Endre elmondta, hogy az intézkedés elsősorban a multinacionális láncokat érinti, mégis a kisvállalkozások zárnak be miatta: az elmúlt években több ezren kényszerültek erre. Saját bolthálózatuk működésére az intézkedés nem gyakorolt különösebb hatást, mivel jelentős mennyiségű importtermékhez is hozzájutnak.
Kozák Tamás ennél élesebben fogalmazott: szerinte ha az árrésstoppal együtt akarunk élni, akkor el kell dönteni, hogy elindulunk-e a tervgazdaság irányába, és az intézkedést minden területre kiterjesztjük. Nem működik az, hogy úgy teszünk, mintha piacgazdaságban élnénk, miközben az árrésstop szerinte "nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okoz". Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi formájában az intézkedés nem tartható fenn, ellenkező esetben a gazdaság egészében paradigmaváltásra lenne szükség. A kis boltok ebben a környezetben képtelenek lépést tartani. Justin Endre úgy látja, hogy a kisboltok bezárásának üteme talán azért lassulhat, mert az elmúlt egy évben a leggyengébb szereplők már kihullottak a piacról. Ugyanakkor hibásnak tartja a verseny bármilyen korlátozását, és úgy véli, az árrésstop kivezetésével sokkal tisztább versenyhelyzet alakulna ki.
Kozák Tamás rámutatott, hogy az üzletszám csökkenése globális jelenség, amelyet többek között az online kereskedelem térnyerése hajt. Magyarországon azonban a kereskedelmi infrastruktúra állapota önálló problémát jelent: jelentős az elmaradás az uniós átlagtól, és mintegy 400 olyan település van az országban, ahol egyáltalán nincs bolt. Szerinte ezzel összefüggésben a településfejlesztésre is nagyobb figyelmet kell fordítani. A nagykereskedelemben hasonló folyamatok zajlanak – mondta Justin Endre. A piac folyamatosan szűkül, a kisebb szereplők eltűnnek, és hosszú távon csupán néhány nagyobb cég maradhat versenyben. Emellett egyre inkább csak a legkelendőbb termékek iránt mutatkozik érdemi kereslet. A plázastopról szólva Kozák Tamás kifejtette, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a rendszer nem átlátható, és több szempontból az értelmét sem látja. Reményei szerint 2026-ban újraindulhatnak a kereskedelmi beruházások, ehhez azonban szerinte meg kell szabadulni az ilyen jellegű korlátozásoktól.