A kamatszint utoljára 2024 szeptemberében változott, a mostani lazítás előszele azonban már tavaly decemberben érezhető volt. Bár a jegybank akkor még a szigor fenntartását hangsúlyozta, előrevetítették, hogy a jövőben a beérkező adatok függvényében döntenek, amivel gyakorlatilag előkészítették a terepet a kamatvágásnak. A januári lépés még korainak bizonyult volna a vártnál magasabb decemberi infláció és az év eleji átárazások bizonytalansága miatt. A meglepően kedvező, 2,1 százalékos januári inflációs adat közzététele után azonban minden akadály elhárult a lazítás elől.
Az alapkamat csökkentésével párhuzamosan a kamatfolyosó is szimmetrikusan lejjebb tolódott. Ennek értelmében szerdától az egynapos jegybanki betét kamata 5,25 százalékra, az egynapos fedezett hitelé pedig 7,25 százalékra módosul. A mostani döntés mérföldkőnek számít, mivel a 2025-ös elnökcsere óta ez az első alkalom, hogy a Varga Mihály vezette jegybank módosított a kamatkondíciókon.
A kamatcsökkentés az elemzőknek nem jelentett meglepetést, ám mégis korszakváltásként értékelhető. Az extrém magas kamatszint csökkentése 2024 őszén akadt el, először a forint látványos gyengülése, majd 2025 elején a sokkolóan magasra ugró infláció akadályozta meg a további lazítást.
A magyar gazdaság állapota, a gazdasági növekedés elmaradása és különösen a beruházások gyászos alakulása ugyanakkor "tankönyvileg" indokolta volna a kamatszint lépcsőzetes és kiszámítható mérséklését. Ennek hatását azonban nem érdemes túlbecsülni. A jegybanki alapkamat - mint a teljes magyar hitelpiac számára irányadó, horgonyként szolgáló kamatszint - a piaci hiteleket is drágán tartotta mind a lakossági, mind pedig a vállalati szegmensben. A hitelpiac azonban mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben erősen torzított (elsősorban államilag támogatott pénzügyi termékekkel), ezért a kamattranszmisszó hatását a szakértők kifejezetten alacsonynak gondolják. Ezért a beruházások szabadesésében is sok más tényező (exportlehetőségek beszűkülése, állami fejlesztések törlése, uniós források hiánya, általánosan bizonytalan gazdasági környezet) játszik meghatározóbb szerepet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alacsonyabb kamatszintnek ne lenne hatása. A többi fékező tényező oldódása mellett növekedhet az alacsonyabb forrásköltség szerepe. Most, hogy a Monetáris Tanács megkezdte az óvatos kamatcsökkentést, a vállalati hitelek is olcsóbbá válnak - az agrárvállalkozásoknak is. Kérdés persze, hogy a csökkentési ciklus milyen ütemben és meddig tart majd, de várhatóan vonzóbbá válnak a hitelek az agrárcégeknek is. Mérlegelve a piaci és egyéb szempontokat meghozhatják beruházási döntéseiket, ha egyéb feltételek lassan is javulnak, a jövőben legalább a hitelek ára alacsonyabb lehet. Ez már csak a küszöbön álló KAP Stratégiai Tervben foglalt beruházások banki finanszírozását is olcsóbbá teszi.
Elemzők szerint a lazítási ciklus a közeljövőben, akár már márciusban folytatódhat, amikor az MNB közzéteszi friss Inflációs jelentését. Ezt követően az áprilisi választások és az esetleges piaci bizonytalanságok miatt elképzelhető egy átmeneti kivárás a döntéshozók részéről. Ősszel azonban ismét tér nyílhat a kamat további mérséklésére.
