Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) jelenleg két fő forrásból táplálkozik: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA), amely 291,1 milliárd euróval a közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket finanszírozza, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), amely 95,5 milliárd eurót biztosít vidékfejlesztési programokra. A 2021-2027-es időszakban ez összesen 386,6 milliárd eurót jelent. A rendszer első pillére, a közvetlen kifizetések minden tagállamban kötelező érvényűek, míg a második pillér, a vidékfejlesztési intézkedések tagállami társfinanszírozást igényelnek, 50-85 százalékos uniós hozzájárulással.

Az állatnak és a gazdának sem jó? Erős javaslatok borzolják a termelők idegeit

Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.

A jelenlegi struktúrát azonban egyre több kritika éri összetettsége, adminisztratív terhei és versenyképességi problémái miatt, mivel a gazdákat inkább a források megszerzésére ösztönzi, mintsem a termelés fejlesztésére irányuló befektetésekre. A 2028-2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) javaslata gyökeresen átalakítaná a támogatási rendszert. A KAP nem különálló fejezet lenne, hanem nagyrészt beolvadna az újonnan létrehozandó Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapokba (NRP), amelyek tagállami és versenyképességi prioritások alapján osztanák el a források jelentős részét.

Az új egységes alap 14 meglévő uniós alapot egyesítene, köztük az EMGA-t és az EMVA-t is. A júliusban bemutatott MFF-javaslat szerint az NRP folyó árakon 865 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási kerettel működne, amelyben a mezőgazdaság más területekkel - kohéziós politika, szociális programok, halászat, biztonságpolitika - versenyezne a forrásokért. Ez kezdettől fogva aggályokat vetett fel az EP-ben, hogy a gazdák kevesebb támogatáshoz juthatnak, mint a jelenlegi ciklusban.

Indulnak a magyar gazdák tüntetni: több százan vonulnak az utcára

A magyar gazdák nagy létszámmal fogják képviseltetni magukat a brüsszeli összeurópai gazdatüntetésen

Az első összecsapás a Parlament és a Bizottság között még nyár végén zajlott, amikor Ursula von der Leyen a bizalmatlansági indítvány miatt kénytelen volt ígéretet tenni, hogy az NRP-n belül jelentős részt különítenek el a gazdák közvetlen támogatására. Ezt 293,7 milliárd euróban határozták meg folyó árakon, ami nominálisan ugyan magasabb a jelenlegi 291 milliárdnál, de fix 2025-ös áron valójában csak 261 milliárd eurót jelent, ami érdemi csökkenést jelent a KAP ezen részében. A források felhasználása nagyban függ attól, hogy az adott tagállam mire költi az NRP-ben nem elkülönített mintegy 450 milliárd eurós részt.

Még ha hamar meg is egyeznek az új struktúrában, konkrét számok csak 2027 végére várhatók, amikor a tagállamoknak meg kell egyezniük a Bizottsággal a lehívható források elköltéséről. Az ellenőrzési funkció gyengülése minden parlamenti pártcsaládot aggaszt, de különösen érzékeny kérdés a jobboldali tömörüléseknek, köztük a Néppártnak, amelyek jelentősen függenek vidéki szavazóbázisuktól. Attól tartanak, hogy miközben az uniós versenyképesség válik elsődleges szemponttá, a legnagyobb megtérülést ígérő beruházások nem a mezőgazdaságban, hanem a védelmi iparban, az energiaszektorban és az informatikai technológiák területén jelennek meg, ami érdemi forráscsökkenést jelenthet az agrárszektornak 2028 után.

Fokozódik a hangulat: itt már a határokat is lezárják a tüntető gazdák

Országos méretűre duzzadtak az agrártámogatások miatt kitört gazdatüntetések a görögöknél.

Az elkülönített 294 milliárd euró azonban így is jelentős előrelépés, mivel ebből a csökkenés ellenére is finanszírozhatók a területhez és termeléshez kötött támogatások, a természeti hátrányokkal küzdő birtokok kompenzációja, valamint az éghajlatváltozás hatásait kezelő intézkedések is. Külön kiemelendő, hogy a 20 százaléknál nagyobb kiesések orvoslására félretett kockázatkezelési összeget megdupláznák, évi 450-480 millió euróról 900 millió euróra, valamint a kisgazdák esetében 3000 euróra növelnék a maximálisan elérhető támogatást a korábbi 1250 euróhoz képest.

Fontos újdonság az is, hogy a legnagyobb földbirtokosoknál 100 000 euróban maximálnák az évente elérhető támogatásokat, amelyeket fokozatosan csökkenthetnének a 20-100 ezer euró közötti sávban. A tagállamoknak differenciálniuk kell majd a kifizetéseket rászorultság alapján is, így a kisgazdák, a fiatal és női vállalkozók is előnyben részesülhetnének.

Fontos program indult: így oldanák meg hazánk egyik súlyos problémáját?

A Városierdő-fejlesztési Program következő állomása Budapest II. kerületének része, a Nyék-oldal lesz.

Mindez azonban csak jelentősen megnövelt tagállami felelősségvállalással működhet. Még a kockázatkezelési alapnál (Unity Safety Net) sem garantált, hogy azt kizárólag az agrárszektor szereplőinek veszteségeire fordítják. A LEADER programban térségi lemaradástól függően 15-60 százalékos társfinanszírozást kell majd vállalniuk a tagállamoknak, és most először a környezeti intézkedések sem lesznek 100 százalékban uniós forrásból támogatva.

A nagyobb tagállami szerepvállalás és a folyó áron csökkenő támogatások azt mutatják, hogy a következő ciklusban a mezőgazdaság hátracsúszik a prioritáslistán. Ezt nemrég az EP AGRI bizottságának elnöke, Veronika Vrecionová is elismerte, kijelentve:

a támogatások jelenlegi szintje fenntarthatatlan az új kihívások tekintetében.

Nehéz év áll a magyar gazdák mögött: elárulta a NAK elnöke, mi jöhet jövőre

Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.

Az MFF-ért felelős jelentéstevő, Sigfried Mureșan novemberben újabb sikerként jelenthette be, hogy megőrizték a KAP második pillérét is, mivel az elkülönített részen felül a megmaradt források 10 százalékát, mintegy 45-50 milliárd eurót javasolnak majd vidékfejlesztési célokra a Bizottság részéről. Bár ez csak irányelvként jelenne meg a jelenlegi szöveg szerint, mivel az útmutatást átveszi a Bizottság, és náluk lesz az elbírálás, papíron arra lehet számítani, hogy az NRP-értékeléseknél csak indokolt esetben lehet majd eltérni tőle.

Az agrárszektor további forrásokhoz juthat az újonnan létrehozott, 410 milliárd eurósra tervezett Versenyképességi Alapból, illetve az MFF 2000 milliárd eurós plafonja felett tervezett 150 milliárd eurós Catalyst Europe hitelkeretből is. Ezekért a forrásokért azonban ugyanazok a stratégiai szektorok versengenek, így várhatóan nem sok haszonra számíthat belőlük a vidék. A jelenlegi javaslat több aggályt is felvet. Az egyes országokban akár 20 százalékos támogatáscsökkenés komoly egyenlőtlenségeket szülhet a tagállamok gazdái között, és mindenhol, ahol nincs fix külön keret, várható, hogy az esetek nagy részében a mezőgazdaság háttérbe fog szorulni.

Milliárdokat osztanak szét a magyarok között: nekik jár a pénzből

Kihirdették a hízottbika-tartás és az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatás összegeit.

A nemzeti társfinanszírozás mértékének növelésével környezetvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a nemzeti kormányoknak nem lesz motivációjuk a környezetvédelmi beruházásokra. Bár a Parlament, különösen Mureșan igyekszik erős vonalakat húzni, az MFF strukturális visszarendeződésére már nem igazán lehet számítani. A Bizottság eltökélt abban, hogy egy egyszerűbb, átláthatóbb támogatási rendszer jöjjön létre, amely "elsősorban olyan kiadásokat részesít előnyben, amelyek közvetlenül hozzátehetnek az unió globális helyzetének javításához." Mureșan az elmúlt héten mutatta be az EP költségvetési bizottságában a következő MFF-re javasolt számait, amelyek érdemben megemelnék a 2028-2034-es időszakban rendelkezésre álló összeget.

A 2025-ös árakon számolt 1614 milliárdról 1782 milliárd euróra növelnék a teljes összeget, amely legalább 10 százaléknyi többletbefizetést jelentene a tagállamoknak. A jelenlegi MFF-ben a tagállamok hozzájárulása a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,13 százaléka volt. A következő ciklusban a 2000 milliárd eurós tervezet a GNI 1,26 százalékát jelentené, amiből 0,11 százalékot a helyreállítási alap (RRF) visszafizetése emésztene fel. Így a gyakorlatban felhasználható összeg csak 1,15 százalékra növekedne, vagyis a költségvetés hasznos emelése mindössze 0,02 százalék lenne.

Búcsút mondhatnak a vissza nem térítendő támogatásoknak a gazdák?

A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.

Mureșan javaslata ezt a hasznos részt emelné 1,27 százalékra, és ezen felül kellene még forrást találni a helyreállítási hitel törlesztésére, ami összesen a tagállamok GNI-jának 1,38 százalékának felelne meg. A mintegy 170 milliárd eurós emelés legnagyobb része az NRP-alapba menne, abban a reményben, hogy az ide irányított plusz 90 milliárd euró több mozgásteret ad a mezőgazdasági fejlesztésekre is. A parlamenti jelentés a tárgyalóasztalra kerül a csütörtök-pénteken esedékes uniós csúcstalálkozón. Bár a soros elnökséget vivő Dánia elkötelezettnek tűnt a tagállamok nagyobb hozzájárulásra való ösztönzésében, a befizetések növelése mindig kényes téma, különösen a gazdagabb államok vezetői számára.

A következő MFF-javaslat része egyébként az is, hogy a teljes NRP-összeg jogállamisági feltételekhez legyen kötve, amivel az eddig relatíve zavartalanul érkező agrártámogatások csapja is elzárulhatna 2028-tól. Bár az ilyen radikális feltételek elfogadása legalább olyan nehézkes a Tanácsban, mint a közös költségvetésbe történő befizetések növelése, egy áramvonalasabb és átláthatóbb rendszerben a két gondolat elviekben egymást erősítené.