agrarszektor.hu • 2025. december 9. 18:29
Az ünnepi díszkivilágítás környezeti hatásai kevéssé kutatott területnek számítanak, pedig a téli fényáradat is jelentős fényszennyezést okozhat. Műholdas megfigyelések igazolják, hogy a keresztény országokban december-január környékén tetőzik a mesterséges fény mennyisége, ami az élővilágra és az emberi egészségre egyaránt hatással lehet.
A karácsonyi időszakban fényárban úsznak a települések, a kivilágított épületek és ünnepi dekorációk látványos hangulatot teremtenek. A ragyogás ökológiai következményeivel azonban ritkán foglalkozunk, pedig a mesterséges fények a téli természetre is hatással lehetnek - írta a Pénzcentrum.
A téli fényszennyezés eléggé elhanyagolt téma, nem csak mi nem találkoztunk vele, de a szakirodalom is viszonylag keveset foglalkozik vele. Ennek egyik oka, hogy az évnek ebben az időszakában az élővilág nagy része pihen vagy jóval kevésbé aktív. Télen nincsenek annyira látványos rovarrajzások, és a madárvonulások többsége is lezajlott, vagy nem éjszakába nyúlik. Bár a darvak és a vadlibák ebben az időszakban is vonulnak, nem tudunk róla, hogy a kivilágított városok fényei számukra különösebb veszélyt jelentenének. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a nyári időszakban számos kutatás bizonyította: egy-egy erősen megvilágított épület komoly problémát okozhat a madaraknak, eltérítheti őket a tájékozódásban, szélsőséges esetben pedig akár neki is ütközhetnek a kivilágított objektumoknak.
- nyilatkozta Farkas Alexandra, az Agrárszektor szakértő újságírója.
A téli időszakban kevés rovarfaj aktív, szemben a nyári hónapokkal, amikor például a dunavirág kérészek vagy a balatoni árvaszúnyogok tömeges eltérítése jól dokumentált jelenség. A télen aktív rovarfajok - mint a téliaraszolók vagy a nyárfapohók - jellemzően sötét erdőkben mozognak, ahol nem találkoznak karácsonyi díszvilágítással. Egy 2023-as kutatás műholdas megfigyelések alapján kimutatta, hogy a keresztény országokban december-január környékén a legerősebb a fényszennyezés, elsősorban a karácsonyi díszvilágítás miatt. Más kultúrákban más ünnepekhez kapcsolódóan - például a ramadán vagy a kínai újév idején - tetőzik a mesterséges fény mennyisége. A szakértő szerint a decemberi-januári fényár hormonális változásokat indíthat be a madaraknál, amelyek a tavaszi szaporodási időszakra készülnek.
A mesterséges fény miatt a szervezetük túl korán érzékeli a költési szezon közeledtét, így a madarak hamarabb kezdenek párzani, fészket építeni vagy tojást rakni. Ha a fiókák egy-két héttel korábban kelnek ki annál, minthogy a rovarok vagy más táplálékforrások megjelennének, az az életesélyüket jelentősen csökkentheti.
A világítástechnológia fejlődése is hozzájárul a probléma súlyosbodásához. A modern LED-ek széles spektrumon világítanak, fényük a napfényhez hasonló, ezért jóval több állatfaj érzékelheti zavarónak, mint a régi, sárga fényű nátriumlámpákat. Ennek következtében a fényszennyezett területek mérete világszerte évente akár 5-10 százalékkal is növekedhet. A fényszennyezés hatása rendkívül szerteágazó. A tengerpartokon a kivilágított szállodasorok eltéríthetik a frissen kikelt teknősöket, a madarak esetében a kivilágított épületek tévútra vezethetik a vonuló fajokat. Magyar kutatások szerint világos tornyokban kevesebb bagolyfióka kel ki, mint a sötét, zavartalan helyeken. Az éjszakai erős fények az emberekre is negatív hatással vannak.
Az esti mesterséges fény - különösen a LED-es eszközök erős kék spektruma - akadályozza a melatonin hormon termelődését, amely az alvási ciklus szabályozásáért felel
- hangsúlyozta Farkas Alexandra.
A szakember szerint a legkímélőbb megoldás, ha a fényeket nem hagyjuk egész éjszaka működni, hanem időzítővel késő esti órákban - például 23 és 5 óra között - lekapcsoltatjuk. Emellett a lefelé irányított, felülről fedett lámpák jelentősen csökkentenék a fényszennyezést, és a csillagos égbolt láthatóságát is javítanák. Bár hazánkban a téli ünnepi világítás általában nem okoz komoly ökológiai zavart, a világ más részein - ahol a karácsonyi időszak nyárra esik, például Ausztráliában vagy Hawaii-on - sokkal több állat aktív, így ott a fények élővilágra gyakorolt hatása jóval erőteljesebb lehet. Összességében a túlzásba vitt kültéri világítás nemcsak energiapazarló, de káros hatással lehet az éjszakai életmódot folytató állatokra és a pihenni vágyó emberekre egyaránt. Tudatosabb használattal egyszerre tehetünk a természetért, az élővilágért és saját komfortunkért is.