Igen megosztó témáról van tehát szó, éppen ezért fontos, hogy beszéljünk róla, de ne csak találgassunk, hanem a kész tényekkel találkozzunk. Ebben Dr. Gócza Elen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet kutatásért felelős intézetigazgató-helyettese, az Állatbiotechnológia Tanszék vezetője volt segítségünkre, aki több kérdésünket is megválaszolta.
Elképesztő, ami a hazai élelmiszeriparban zajlik: ez sok dolgot megváltoztathat
Mi az a GMO és GM?
A GM, más néven transzgénikus élőlény, olyan géntechnológiával létrehozott DNS-konstrukciót hordoz, amelyet mesterségesen juttattak az élőlény örökítő anyagába. Ezek a génkonstrukciók a célsejtekben új fehérjék termelődését indítják be, vagy a szervezet eredeti génjeinek működését módosítják. A GM élőlények csoportjába tartoznak a genetikailag módosított mikrobák, állatok és növények is (GMO-k). A genetikai módosítás számos olyan terméket érint, amelyeket mindennap fogyasztunk.
A genetikailag módosított élőlények és az általuk előállított termékek társadalmi elfogadottsága világszerte igen ellentmondásos, és ez a helyzet hazánkban is fennáll. A hazai szabályozás harmonizál az EU jogszabályaival. A géntechnológiával kapcsolatos tevékenységekről a 1998. évi XXVII. törvény rendelkezik. Az ebben leírt GMO fogalom a következő:
A természetes szervezet, amelynek génállománya géntechnológiai módosításon ment keresztül, ideértve azokat a tulajdonságokat is, amelyek az adott szervezet módosítása által kialakultak, és az ezeket tovább örökítő leszármazottakat. Az ember természetesen kívül esik a természetes szervezetek körén ebben a jogszabályban.
Megszólaltak a ökogazdálkodók: nem kellene lazítani a GMO-k szabályozásán
Különböznek a vélemények
Dr. Gócza Elen kifejtette azt is, hogy a nemzetközi és hazai nyomtatott, valamint elektronikus média neves, véleményformáló szakemberei által írt dolgozatok és állásfoglalások gyakran egymásnak ellentmondóak, ami zavarba ejtette a laikusokat. A vélemények jelentősen különböznek a modern géntechnológiai eljárások orvosi-biológiai és mezőgazdasági célokra való alkalmazásával kapcsolatban. Míg a GM mikrobák és állatok felhasználása elfogadóbb attitűdöt vált ki az emberekből, a GM növények és a géntechnológia élelmiszer-előállításban történő alkalmazása már nagyon megosztó kérdés. Az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága kizárólag szakmai szempontok alapján foglalt állást a GM élőlényekkel kapcsolatban - ez az alábbi linken elérhető. Ugyanakkor fontos belőle kiemelni, hogy az MTA egyik legfontosabb megállapítása - összhangban az európai akadémiákkal -, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.
Az első GM növényt 1983-ban állították elő, de manapság már több tízmillió hektáron termelnek génmódosított növényeket szerte a világon. A génmódosítás az állatokban a szakirodalom alapján két részre osztható: a GM-takarmánynövényekkel etetett állatokra; illetőleg géntechnológiával módosított állatokra. A géntechnológiával módosított állatokon belül különbséget tesznek fogyasztásra szánt állatok, egyéb környezetvédelmi vagy más célból létrehozott GM állatok, illetőleg állatkísérletekben felhasznált állatok között. A génmódosított állatok létrehozására általában akkor kerül sor, amikor különböző tulajdonságaik megváltoztatása a cél. E tulajdonságok felerősítése vagy megváltoztatása hagyományos tenyésztési módszerekkel nem, vagy csak nagyon hosszas folyamat eredményeként volna elérhető.
Megszólaltak a ökogazdálkodók: nem kellene lazítani a GMO-k szabályozásán
Mit értünk génszerkesztésnek a mezőgazdaságban és miért lehet jó vagy éppen rossz?
A génszerkesztés a genetikai anyag (DNS) célzott módosítását jelenti növények vagy állatok esetében. Ez a technológia lehetővé teszi a gének pontos módosítását, beleértve azok kivágását vagy más módosítási eljárások alkalmazását.
A génszerkesztés előnyei közé tartozik a jobb terméshozam, a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóság növelése, a tápanyag- és vízhatékonyság javítása, valamint az élelmiszerminőség és tápérték növelése. Ugyanakkor vannak olyan aggályok is, hogy a génszerkesztett organizmusok hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, és fennállhat a környezeti és egészségügyi kockázat lehetősége. Számos agrárágazatban, eredményesen alkalmazható a génszerkesztés, ezek közé tartozik a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat
- fogalmazott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet kutatásért felelős intézetigazgató-helyettese, az Állatbiotechnológia Tanszék vezetője.
Szarv nélküli szarvasmarha, allergénmentes állatok és sok minden más
A tudományos eredmények tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik az agrárinnovációban és az új technológiák fejlesztésében. A génszerkesztés révén lehetőség nyílik a terméshozam és a termény minőségének javítására. A kívánt tulajdonságok, mint például nagyobb termés, jobb íz vagy tápérték, genetikai módosítással beépíthetők a növényekbe vagy állatokba. A génszerkesztés lehetőséget ad a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok kifejlesztésére. Az ellenállóbb növények és állatok segíthetnek csökkenteni a vegyszeres kezelések szükségességét, javítani a víz- és tápanyag-felhasználás hatékonyságát és csökkenteni a környezeti terhelést. Most pedig nézzünk meg néhány példát az állatbiotechnológia alkalmazási területek közül:
Marhahús a nyomtatóból? Megdöbbentő, hogyan készülhetnek a jövő élelmiszerei
Szarv nélküli szarvasmarhák: kutatók genomszerkesztési technikákat alkalmaztak szarv nélküli szarvasmarhák létrehozására. Ez javíthatja az állatok jólétét, mivel kiküszöböli a szarvasmarha-tenyésztésben elterjedt szarvatlanítási gyakorlatot.
Betegségekkel szemben rezisztens sertések: a genomszerkesztést olyan sertések létrehozására alkalmazták, amelyek ellenállóak bizonyos vírusfertőzésekkel szemben, például a sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus (PRRS). Ez segíthet csökkenteni a betegségek terjedését és javítani a sertések egészségi állapotát.
Allergénmentes állatok: tudósok genomszerkesztést alkalmaztak a háziállatok, mint például macskák vagy kutyák hipoallergén változatainak kifejlesztésére, az allergén fehérjéket kódoló specifikus gének módosításával. Ez előnyös lehet azok számára, akik allergiásak a háziállatokra.
Izomdisztrófia modellek: genomszerkesztett állatmodelleket, például egereket hoztak létre az izomdisztrófia tanulmányozására és megértésére, ami egy genetikai rendellenesség, amely befolyásolja az izomműködést. Ezek a modellek segítenek a kutatóknak potenciális terápiák kidolgozásában az emberi betegek számára.
Minél gazdagabbak, annál kevesebb húst esznek
Etikai kérdések és állatjólléti aggodalmak merülhetnek fel a génszerkesztett állatok esetében, mivel az elmúlt néhány évben számos társ-, vad- és haszonállatot, valamint tudományos kutatásban használt állatmodellt hoztak létre ezen technológia alkalmazásával. Dr. Gócza Elen azonban kiemelte, hogy
fontos figyelembe venni, hogy a géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek. A géntechnológia társadalmi elfogadásának elősegítésében kiemelt jelentősége van a tudományos ismeretterjesztésnek is. Az új tudományos eredmények fényében javasolt időről időre felülvizsgálni a magyar törvényhozás géntechnológiával kapcsolatos döntéseit.
