Bekövetkezhet, amitől mindenki fél: itt az igazság a magyar barackültetvényekről

Bekövetkezhet, amitől mindenki fél: itt az igazság a magyar barackültetvényekről

agrarszektor.hu
Az első március 15-én volt, melynek hátterében mintegy 3 napon keresztül alakultak ki éjszakai lehűlések. Ekkor még csak a legkorábban virágzó térségben, a Dél-Dunántúlon voltak virágban a legkorábbi kajszifajták, minden más kajszifajta és minden más gyümölcsfaj még jócskán a virágzás előtt állt. Ennek köszönhetően különösebb károkat ez a lehűlési hullám még nem okozott.

A második sarkvidéki hidegbetörés március 27-én érte el hazánkat, mely mögött - régiónként eltérő módon - alakultak ki 2-4 nap erejéig kritikus éjszakai lehűlések. Ekkor már az egész országban virágzásban volt a kajszibarack és az őszibarack (sőt, a hamarabb virágzó déli országrészeken a kajszi javarészt már túl is volt a virágzáson), illetve a déli országrészben kezdetét vette a szilva és a cseresznye virágzása is. Más országrészekben a szilva és a cseresznye néhány nappal, esetleg egy héttel állt a virágzás kezdete előtt, a többi gyümölcsfaj pedig még - régiótól és fajtól függően - egy-három hétre volt a virágzás kezdetétől.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kritikus 2-4 nap során térségenként és éjszakánként eltérő, de jellemzően mínusz 2 és mínusz 7 fok közötti lehűlések alakultak ki. A kármértékek vonatkozásában a következők mondhatók:

  • Ahol mínusz 1-2 foknál megálltak a minimum hőmérsékletek, ott még a virágzó kultúrákban sincs drasztikus virágkár, a virágzás előtt állókban pedig szinte semmilyen károsodás nem tapasztalható.
  • A mínusz 3-4 fokos lehűlések már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban (különösen a kajsziban, őszibarackban és cseresznyében), de az egy-három héttel a virágzás előtt állókat még nem vagy csak mérsékeltebben érintették.
  • Ahol mínusz 5-6 fok vagy annál is hidegebb alakult ki, ott a virágzó kultúrákban nagyon jelentős (akár totális) virágkárok vannak, de még a virágzás előtt állókban (különösen a cseresznyében és a szilvában) is jelentős virágkárosodást mérnek a gazdálkodók.
EZ IS ÉRDEKELHET

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta, hogy a terméskárok mértékről jelenleg képtelenség nyilatkozni, így nem becsülhető, hogy milyen termésveszteségekkel számolhatunk, jelenleg mindössze virágkárokról lehet beszélni. A következő főbb okok miatt nem lehet, illetve nem szabad még termésbecslésbe bocsátkozni:

  • Lokálisan nagyon eltérő volt a lehűlések mértéke, így nehezen becsülhető, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés. 
  • A virágkár és a terméskár nem egyenlő egymással. Egy jó virágzás esetén akár a virágok 10-30%-ának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Így egy jelentősebb virágkár esetén is lehet még jó termés, ha azt követően optimálisan alakul minden (bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 70-80%-os virágkár esetén már nem lesz jó termés).
  • Az előző összefüggés fordítva is igaz: gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után közvetlen, szemmel látható fagykárok nincsenek a virágszervekben, de látens módon sérült annyira a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztuló hullás során hullik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt (tehát hiába volt látszólag elegendő egészséges virág és jó kötődés). Sőt még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat egy jelentősebb gyümölcshullás. Így tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk.
  • Május közepéig datáljuk a fagyveszélyes időszakot, addig még bármikor előfordulhatnak a múlt hetihez hasonló vagy akár jelentősebb lehűlések (éppen a mai napon is érkezik egy jelentősebb hideghullám), így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után lehet/szabad.
EZ IS ÉRDEKELHET

Annyit már látni múlt heti fagyok után, hogy a kajszibarackban és az őszibarackban biztosan lesznek terméskiesések (különösen a júniusban szüretelt korai fajtáknál), de a mértékét becsülni még lehetetlen. Az is látszik, hogy a déli országrészben már a cseresznye és szilva egyes fajtáinál is vannak jelentős virágkárok, de a terméskiesés mértékéről itt sem lehet nyilatkozni. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat semmilyen irányban nem lehet kijelenteni. A virágzás egyébként gyümölcsfajtól függően közepesnek, illetve jónak ígérkezik. Azonban tovább fokozza a terméskilátásokkal és prognózisokkal összefüggő bizonytalanságot az is, hogy a tavalyi évszázados mértékű aszály után nem csekély a valószínűsége annak, hogy a virágok kondíciója, termékenyülő képessége egyébként sem volt tökéletes (különösen az öntözetlen ültetvényekben), amelyet a tavaszi fagyok tovább károsítanak.

A tavaszi fagyok ellen vannak védelmi technológiák, de általános igazság, hogy ami olcsó, az nem eléggé hatékony, ami pedig hatékony, az általában nagyon drága. Továbbá komoly gondot jelent a mögöttük lévő és az e héten várható fagyokkal kapcsolatban az, hogy javarészt nagy széllel vagy legalábbis jelentősebb légmozgással járó, úgynevezett szállított fagyokkal állunk szemben. Márpedig minden fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás sebessége meghaladja a 10-20 km/h sebességet. Sikeres védekezésre ott van esély, ahol totális szélcsend alakul ki, jóllehet a sarkvidéki hidegbetörés után kialakuló alacsony hőmérsékleti inverzió miatt (vagyis a hőmérséklet nagyon lassan emelkedik a földfelszíntől való távolodással) a légkeverésre és az ültetvényfűtésre alapozó módszerek hatásfoka is kisebb, mint a klasszikus tavaszi kisugárzási fagyok esetén.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?