agrarszektor.hu • 2020. június 27. 16:30
Egészségi, környezetvédelmi és állatjóléti előnyei is vannak annak, ha mindennapi étrendünkben növeljük a növényi alapú élelmiszerek arányát: nem véletlen, hogy sokan váltottak vegetáriánus vagy vegán életmódra, és még többen fontolgatják az átállást, mérlegelve a pró és kontra érveket. Fontos azonban, hogy körültekintően válasszuk meg a növényi alapú ételeinket, hiszen ha például a világ túlsó feléről származó alapanyagokat részesítjük előnyben, egyáltalán nem biztos, hogy környezeti vagy etikai szempontból is jól választunk.
Nem jutunk elegendő fehérjéhez?
A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, ám a vegetáriánusok - hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) - a nagyobb mértékben lehetnek kitéve egyes étrendi kockázatoknak. Sőt, minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék, ám a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.
Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?
Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj - amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője - szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét, ráadásul a napraforgóolaj szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít például a minőségi margarinok kedvező összetevőjének.
Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?
A hús előállítása - különösen a marhahúsé - minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította, hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak és nem mellesleg 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO2-kibocsátás mellett. A tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössz egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.
Vega étrend = zöld étrend?
Ez előző pont láttán értelmetlennek tűnhet a kérdés, de a valóságban sajnos az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak. Egy brit kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szigetországban kapható 56 zöldségféle közül a spárgának volt a legnagyobb környezeti lábnyoma, részben azért, mert Peruból importálták, részben pedig az ottani termesztési körülmények miatt.3 Hasonló a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval is. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert bár a fehérje- és vitamintartalma mellett a zsírsavösszetétele is kedvező, egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak. Ha ez nem volna elegendő, a friss avokádót sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra, továbbá számos mexikói ültetvény drogkartellek fennhatósága alá tartozik. És mi lehet a gond a kesudióval vagy a belőle készült kesuvajjal? Egyrészt az sem a szomszédban terem, másrészt még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter (!) vízre van szükség. Ha ez nem volna elég, a kesudiót hámozó, nem ritkán alulfizetett munkások egészségét a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó savat tartalmazó olaj fenyegeti. Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.