Az átlagosnál több májusi csapadék kissé gátolta ugyan a fejlődést, de júniusban és júliusban tömegesen keltek ki a poloskalárvák és kezdték meg károsításukat, nem válogatva a növényfajok között, olvashatjuk a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az idei, az átlagosnál jóval melegebb nyár lehetőséget adott két teljes nemzedék kifejlődésére, illetve még egy csonka nemzedék kialakulására is. Októberben a kifejlett alakok tömegei mellett nagyon sok különböző fejlettségű lárva is szívogatott még a növények termésein.
Az erőteljes és látványos károsítás csak az első éjszakai lehűlések és talajmenti fagyok hatására szűnt meg. Ekkor viszont a fagytól védett helyeken, lakások környékén kezdtek csoportosulni a poloskák, telelőhelyet keresve maguknak.
Míg a korábbi években számarányát tekintve a zöld vándorpoloska volt túlsúlyban, addig 2019-ben fordult a kocka, és jóval több ázsiai márványos poloskával találkozhattunk. Emiatt a károsítás mértéke is súlyosbodott, ugyanis az ázsiai márványos poloska szívogatása súlyosabb tüneteket idéz elő a növények termésein. A leglátványosabb tünetek a paprikán és a paradicsomon alakultak ki, a mediterrán térségekből származó fotókon a gyümölcsféléken előidézett kártétel még ijesztőbb.
Egyelőre még csak sovány vigaszt jelent, hogy Svájcban megtalálták az ázsiai márványos poloska természetes ellenségét, a szamurájdarazsat. Ez a rovar, a fürkészdarazsakhoz hasonlóan a poloskába helyezi petéit, melyek felélik a poloska belső részeit, így azok elpusztulnak. Tömeges felszaporodásukhoz azonban még hosszabb időnek kell eltelnie. Remélhetőleg nemsokára hazánkban is megjelennek a szamurájdarazsak.
A harlekinkaticák megfigyelését gátolja ugyan rejtett életmódjuk, valamint könnyű összetéveszthetőségük más katicabogárfajokkal, de ahol rendszeresen találtak táplálékot maguknak, ott folyamatosan jelen voltak. A levéltetvek állandó károsítása miatt nem szenvedtek hiányt belőlük. Az érőfélben levő gyümölcsökön való megjelenése biztos információ, hogy elfogyott a levéltetűtáplálék, ilyenkor vált át cukorban gazdag gyümölcsökre a harlekinkatica. Az idén is tömegesen táplálkoztak az érő almán, az őszibarackon, a fügén, legvégül pedig a szőlőn. A harlekinkaticák térnyerését őshonos katicabogárfajaink közül leginkább a kétpettyes katica sínylette meg, belőlük alig-alig lehetett látni egy-két egyedet, de jóval kevesebb volt a hétpettyes katicabogarakból is.
A poloskák és a harlekinkatica telelését eddig semmilyen körülmény nem zavarta, védett helyre húzódva jól át fogják vészelni a következő időszakot. Ha az időjárás jövőre is száraz és meleg lesz, a következő évben is tömeges jelenléttel és erős károkkal kell majd számolnunk.
