Ennyit kerestek a növénytermesztők
Magasan átlag feletti a jövedelmezőség a Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon. 2018-ban a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban tág határok (60 és 170 ezer forint) között szóródott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Közép-Dunántúlon az átlag körül alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól.
Ennyit kerestek az állattartók
2018-ban az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 310 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (185 és 340 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató Dél-Dunántúlon, Dél- és Észak-Alföldön kiemelkedő volt, a Közép-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult. A többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A mutató tekintetében kiemelkedő három régió teljesítményét a növénytermesztés és az állattenyésztés volumene magyarázza.
Ennyivel járult hozzá a támogatás
A jövedelem és a munkaerő-felhasználás is csökkent 2018-ban. A jövedelmek forrásaként az alábbi ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. A csatlakozás óta a földalapú és vidékfejlesztési támogatások fokozatosan emelkedtek. 2015-től viszont ismét nagyobb szerepet kaptak a terméktámogatások. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére emelkedett a 2015-öt megelőző évekhez viszonyítva.
Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (munkadíj, bérleti díj és kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé változnak. Az uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja.
A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta tartó emelkedése 2017-től csökkenésbe fordult, ez a folyamat 2018-ban tovább folytatódott, ami ellentmond annak a tapasztalatnak, hogy drágul a munkaerő. A csökkenés a gépesítésnek köszönhető. Az éves munkaerőegységben (ÉME)2 kifejezett élőmunka-felhasználás 7,1%-kal csökkent 2017-ben az előző évhez viszonyítva, és 8,7%-kal 2018-ban. A mezőgazdasági termelők 2018-ban 399 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 3,3%-kal többet, mint az előző évben. Mivel a munkabérek ennél jóval nagyobb mértékben emelkedtek, ez csak úgy lehetséges, ha kevesebbet alkalmazottal és több géppel oldották meg a termelési feladatokat.
