Az egyes tagországokat két kérdés foglalkoztatja továbbra is elsősorban: Mekkora összegekből gazdálkodhatnak, illetve eltűnik-e a különbség a régi és az újabb tagállamok támogatása közti különbség? Az első kérdést illetően Magyarország helyzete nem változik jelentősen, csekély csökkenés mellett hozzávetőlegesen évi 1,3 milliárd euró lesz a kiosztható támogatások bázisa. A második tényező ugyan már összetettebb probléma, témánk szempontjából legyen elég annyi, hogy komoly változásra itt sem kell számítani, jelenleg az EU27 átlagát kapjuk, és valószínűleg ez lesz a helyzet 2014-től kezdve is.

Az átalakuló támogatási rendszer első és legfontosabb változása a területalapú támogatás, azaz a SAPS megszűnése. A helyét az úgynevezett Alap Támogatási Rendszer (BPS) veszi át, mely egy alacsonyabb, a jelenlegi 54-60 százalékát kitevő alaptámogatási részre, fiatal gazdáknak jutatott kötelező illetve termeléshez kötött önkéntes elemekre, valamint egy 30 százalékos zöld komponensre oszlik. Nagy részaránya miatt jellemzően utóbbi áll a viták középpontjában, a tervezet szerint azonban mindenképp megvalósul, így érdemes már most számolni vele. Az össztámogatás 30 százalékát kitevő zöld komponens kizárólag a három hektár feletti birtokokra vonatkozik, megszerzéséhez pedig három feltételnek kell teljesülnie: diverzifikálás, azaz legalább 3 féle növény termesztése egyenként minimum 5%-os megoszlásban, állandó legelő fenntartása, illetve az összterület 7 százalékának kivonása a termelésből ökológiai célterületté nyilvánítás útján. Ez az érintetteket birtokaik komoly átalakítására kényszeríti, legalábbis ha a teljes támogatási összeget meg szeretnék kapni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet a tervezetben beállt változásokat folyamatosan követő kalkulátora szerint hektáronként 81 eurót tesz ki a zöldítési kötelezettségből adódó támogatási rész, megszerzéséhez azonban hektáronként átlagosan 20-30 eurót kell ráfordítani.

Érthető módon a zöld komponenst gyakorlatilag mindenki támadta, így a jelenlegi tervezet idevágó része még közel sem vehető készpénznek. A támogatási jogosultságok kérdése ezzel szemben már komolyabb mértékben kikristályosodott. Az új rendszerben jogosultságot 2014-ben osztanak ki első alkalommal, a jelen gyakorlathoz hasonlóan a május 15-ig benyújtott kérelmek alapján a föld használói között. Fontos változás azonban, hogy a jogosultság forgalmi értékű vagyoni jog lesz, azaz a támogatás megvehető, eladható, örökölhető lesz. 2015-től már csak a használt föld birtokában lehet aktiválni a jogosultságot, ez Brüsszel szerint egyfelől stabilizálja majd a földhasználati rendet, másrészt garantálja, hogy csak az aktív gazdák lesznek támogatásra jogosultak.

Az első kiosztási körben a támogatási jog szerzésének alapvető feltétele a már említett kérelem 2014. május 15-ig történő benyújtása, de ki pályázhat? Mindenekelőtt az, aki 2011-ben közvetlen támogatást kapott vagy igényelt, ez hazánkban értelemszerűen a SAPS, ezzel a lépéssel valójában az érdekvezérelt gyors cégalapításoknak akarja elejét venni a Bizottság. Emellett jogosultságot szerezhetnek azok is, akik 2011-ben azért nem kaptak támogatást, mert vagy 2013-ig nem támogatható terményeket termesztett (zöldség, gyümölcs, szőlő, ezek inkább a régi tagországokra vonatkoznak), vagy 2003-ban támogathatatlannak minősített területet művelt meg.
Ugyancsak támogatási jogot szerezhet az, akire egy 2011-ben támogatást kapott 2015. május 15-ig aláírt szerződésben átruházza azt, illetve a 40 év alatti pályakezdő fiatal gazdálkodók, akiknél értelemszerűen nem teljesülhet a kitétel. Utóbbiak az úgynevezett nemzeti tartalékból igényelhetnek jogosultságot, ennek részleteit pedig az MVH dolgozza majd ki, amint végleges formát ölt a tervezet.